TÁPLÁLKOZÁSI ALAPISMERETEK, TÁPLÁLKOZÁSI BIOENERGETIKA

Bakteriális élelmiszerártalmak:

Tartalom: enterális ételfertőzések kórokozói, ételmérgezések kórokozói, aspecifikus ételmérgezések

1, Enterális ételfertőzések leggyakoribb kórokozói

Tartalom: Escherichia coli, Yersinia enterocolitica, Salmonella-csoport, Shigella-csoport, Vibriók

E kórokozók legtöbbje az Enterobacteriacea családba tartozik. Részben az emberi és állati bélcsatorna normál lakói, részben fakultatív kórokozók, olykor pedig járványos betegségek előidézőiként fordulnak elő (kapcsolódó témakör még: vastagbélrendszer→bélflóra és a parazita fertőzések (protozoonok és férgek), pro- és prebiotikumok).

Escherichia coli baktérium

Az Escherichia coli baktérium a normál bélflóra legfontosabb tagja. A születés után néhány nappal telepszik meg a vastagbél nyálkahártyáján, ahol a vastagbélflóra normális egyensúlyának fenntartásán kívül feladata a B –és K-vitamin termelése. Vízben, élelmiszerekben jelenléte széklet általi fertőzöttségre utal (fekális szennyeződés). A fertőzést a piszkos kéz, és a fertőzött, eléggé meg nem mosott élelmiszerek okozhatják ill. továbbíthatják (saláta, nyers zöldségek). A bélcsatornán kívül a szervezet bármely belső szervében gyulladásos, gennyes folyamatot hozhat létre. Közepes ellenálló képességű baktérium, a vassók –és az epesavas sókkal szemben érzékeny. Egyes típusai (az ún. dyspepsia-coli törzsek) az 1 évesnél fiatalabb csecsemők súlyos enteritisét (hasmenéses bélfertőzés) okozzák, felnőttekben dysentéria-szerű betegséget okoznak.

Shigella baktérium csoport

A Shigella baktérium csoport tagjai okozzák a vérhast (bacilláris dizentériát), régebben igen nagy járványokat okoztak. Biokémiai és antigénszerkezetük alapján 4 csoportra oszthatóak: Shigella dysenteriae, Shigella flexneri, Shigella boydii, Shigella sonnei. A Shigellák a tápcsatornán keresztül jutnak be a vastagbélbe, ahol a bélsejtekbe behatolnak. Lappangási idejük 32-42 óra. Szaporodásuk a bélhámsejtek pusztulásához vezet, tályogokat, nyálkahártya elhalást és vérzést okozva. Ezen folyamatok okozzák a hasmenéssel, súlyos esetben véres-nyákos-gennyes székletürítéssel járó tüneteket. A betegség székletszóródással, élelmiszerek (tej és tejtermékek) és a víz útján, de a legyek közvetítésével is terjedhet. A fertőzés után kb. fél évig immunitás marad vissza a kórokozókkal szemben.

Vibriók

A Vibrio baktérium vizekben, talajban, bomló anyagokban, ürülékben nagy számban megtalálható. Többségük szaprofita, de vannak közöttük patogén, azaz ártalmas, fertőzést okozó csoportok is. Legjelentősebb patogén kórokozó az ázsiai cholera kórokozója a cholera-vibro (vagy cholera comma). A kórokozó savakra, fertőtlenítőszerekre, hőbehatásra érzékeny, a kiszáradást rosszul tűri, székletben szobahőmérsékleten néhány órán belül elpusztul. Vízben, friss gyümölcsön napokig is életben marad. A bélbe került vibrio gyors szaporodásnak indul, gátolja a víz felszívódását a bélrendszerből, ezzel nagyfokú hasmenést (akár 40-szeri székletürítést okozva naponta) okoz. A súlyos mértékű vízveszteség és az ionok vesztesége miatt kiszáradás (dehidráció) és acidózis (a vér, a sejtek vegyhatása, Ph-ja savas irányba tolódik el) lép fel a szervezetben. A fertőzés lappangási ideje 1-4 nap, ezután hirtelen émelygés, hányás, hasmenés lép fel, majd a keringés összeomlik és a vizelet kiválasztás is megszűnik. A betegség megfelelő terápiával néhány nap alatt gyógyítható, elégtelen kezelés esetén azonban vesekárosodás maradhat vissza. A fertőzés forrása lehet a fertőzött víz és élelmiszerek (főleg osztrigák, kagylóféleségek-ezekben az állatokban a fagyasztás után is hetekig életben maradhat a vibrio, így nyersen való fogyasztáskor fertőzést okozhat!).

P. aeruginosa

A P. aeruginosa baktérium a bélflóra egyik tagja, így csak feltételesen patogén kórokozó. A tehenek tüdőgyulladását okozza, ez azt jelenti, hogy már a fejésnél jelen lehet a tejben. Fertőzése esetén enyhe enterális panaszokat okozhat, de csecsemők és gyermekek jóval érzékenyebbek jelenlétükre. Megelőzésként elsődleges a tej megfelelő forralása, pasztörizálása.

3, Aspecifikus ételmérgezések

A mikrobacsoportok termelte bomlástermékek révén kiváltott, enyhe lefolyású betegségeket soroljuk ide. A betegségek túlnyomórészt gyomorrontás jellegűek.
- Biogén aminok által okozott toxikáció: a biogén aminok biológiailag aktív szerves bázisok, melyek az aminosavak dekorboxilációja útján keletkeznek. Fontosabb biogén aminok a hisztamin, a tiramin és a katekolamin. A baktériumok egy része képes biogén amint képezni, melyek az élelmiszerekkel kerülhetnek be a szervezetbe, vagy ott képződhetnek. Általában különböző húsok, halak, borok, sajtok és a túlérett banán tartalmazhatja őket. Enyhébb esetben bőrviszketés, az arcon és a végtagokon csalánkiütés, súlyos esetben vérnyomásesés, légzési – és érzékszervi (látás) zavarok léphetnek fel hányingerrel, hasmenéssel.
- Mycotoxikózisok: a fonalas gombák, penészgombák méreganyaga a mycotoxin. Főleg gabonában és a földimogyoróban találhatóak meg. A penészgombák spóráinak jelenléte azonban szinte valamennyi élelmiszerben elszaporodhat.

Az élelmiszerek mikroflórája és romlása:

Tartalom: húsok és húskészítmények, tej- és tejkészítmények, növényi eredetűek: zöldségek, gyümölcsök, gyümölcs- és zöldségkészítmények, savanyúságok, cereáliák-liszt és kenyér, cukor- és cukorkészítmények, üdítő- és szeszesitalok

Húsok és húskészítmények mikroflórája

Gyakorlatilag az egészséges, pihent állat húsa a vágás pillanatában steril, de a feldolgozás során szennyeződhet béltartalom, eszközök és az állat kültakarója által. Veszélyt jelenthet az ember számára a beteg állat húsa, illetve az egészségesnek látszó, de baktériumokat ürítő állat húsa. Ezért végeredményben a nyershúst minden esetben fertőzöttnek kell tekinteni! A húsok baktérium flórájához a micrococcusok, tejsavbaktériumok, pseudomonas csírák, E.coli csírák, proteusok tartoznak (egyéb fertőzést okozó baktériumokat lásd. fentebb). A hús ideális tápanyag a baktériumok számára, adva van a nitrogénforrás, a fermentálható szénhidrát, a kellő nedvesség, az ásványi anyagok és a kellő pH-szint. A romlás megakadályozása céljából fontos a gyors lehűtés, az aránylag nagy felület biztosítása (a darált húsok ezért gyorsabban romlanak), a zsírréteg, illetve a bőrfelület meghagyása, melyek bizonyos fokú védelmet jelentenek az élelmiszer romlásának megakadályozásában.

Az állatok zsigereiben (máj, lép, tüdő) a baktériumok jobban tenyésznek, ezért ezek általában jobban szennyezettek, mint a hús. A romlott hús felülete nyálkásodhat (pseudomonas fajok), természetes színe megváltozik, zöldes-szürke színű lesz a felület (flavobaktérium, egyes lactobacillusok). A zsírok avasodhatnak (pseudomonas fajok, proteus, acromobacter) és kellemetlen íz és szaganyagok képződhetnek. A tartós húskészítmények (szalámi, kolbász) jellegzetes ízét, szagát a tejsavbaktériumok alakítják ki a nemes penészekkel együtt (téliszalámi). Romlásukat az élesztőgombák (nyúlósodás), clostridiumok (rothadás), penicillin fajok (penészedés) okozzák. A tartós termékeket hűteni nem szabad!

A fagyasztott /-20 °C/ húsokban a baktériumok nem pusztulnak el, és a gyors hűtés a szöveti szerkezetet roncsolja. Ha a hűtési lánc megszakad, a baktériumok szaporodásnak indulnak. A már felengedett húst ezért rövid időn belül fel kell dolgozni és elfogyasztani, még 0 °C-on sem szabad tárolni őket!! A fagyasztóból kivett hústermékeket célszerű a hűtőszekrényben kiengedni és nem a szobahőmérsékleten.
Egyes baktériumok (stp. aureus, str. faecalis) jól tűrik a sókoncentrációt is, hatásukra a megváltozik a sózott termék színe. A bélbaktériumok nagy része is elviseli a 20-30%-os sótartalmat, és 20 °C-on 3-9 napig is életben marad.

A húsok savanyodása: az autolytikus enzimek a fehérjéket az aminosavakig bontják le, de a behatolt mikrobák enzimjeikkel az aminosavakat tovább bontják anaerob úton, szénhidrátokból savképzés gázzal pl. a clostridium hatására. Mindennek eredménye a savanyodás.
A húsok rothadása: a fehérjék lebontásából bűzös termékek (indol, szkotol, merkaptánok) képződnek pl. clostridiumok, pseudomonas, proteusok hatására.

Tej- és tejkészítmények mikroflórája és romlása

A tejben hasznos, közömbös és káros mikrobák lehetnek. A tejet számos baktérium képes erjeszteni, megalvasztani és peptonizálni. Szennyeződhet a tej az állat tőgyéből (mastitis), a külső környezetből, a fejés-tárolás-szállítás alatt. A tejben előforduló mikroorganizmusok baktériumok, gombák (élesztők, penészek), és vírusok lehetnek.

Friss, nyers tej

A friss, nyers tej kémhatása 6,5-7,2. Ezen a pH-n a tejben a tejmirigyekből és a tejutakból származó baktériumok találhatóak, melyek a Lactobacteriaceae és a Streptococcus lactis csoport tagjai. A megalvadt tejben a baktériumok nagy része nem szaporodik, de az élesztők és a penészek igen. Ha a tehén beteg, kórokozó baktériumok kerülhetnek a tejbe. Tőgyulladás esetén pl. staphylococcusok, streptococcusok juthatnak a tejbe. Ha a kórokozó a tehén vérében is jelen van, akkor a tejben is megtalálható, így kerülhetnek a tejbe a salmonellák, brucellák, a száj- és körömfájás vírusa, hepatitis vírusai is. Korábban sok problémát okozott a M. tuberculosis és a M. bovis fertőzöttség is. A fejés folyamán a tej fertőződhet a tőgy külsejéről, a fejő kezéről és az edényektől (e. colli), az istálló levegőjétől (proteus). A pseudomonasok, a serratia pigmentjeinek hatására pedig így alakul ki a „kék” és „piros” tej. A tej nyúlósságát az edényekről bekerült pl.aerobacter okozza, mely a vízből származhat, a spórás baktériumok hatására pedig a tej keserűvé válik. A penészgombák és az élesztőgombák az istálló levegőjéből és a kézről kerülhetnek a tejbe. Mindezen tényezők válthatják ki a tej általi fertőzéseket és a járványokat.

Pasztőrözött tej

A pasztőrözés, mint hőkezelés nem pusztítja el a tejben lévő összes baktériumot, életben maradnak az aerob /oxigént igénylő/ és anaerob /oxigént nem igénylő/ spórások, a saválló és a termofil baktériumok. A pasztőrözés ugyan elpusztítja a kórokozók nagy számát, de a hasznos flórát is pusztítja. A pasztőrözött tej tehát nem steril, főleg gyermekek esetében forralás szükséges a teljes tisztításhoz.

Konzerv tej

A konzerv tej sterilezett, cukrozott tejben élő baktérium nem maradhat, de spóra előfordulhat. Ha a hőkezelés elégtelen, a Torula-fajhoz tartozó élesztők maradhatnak életben, melyek a termék állagát megváltoztatják.

Tejporok

A tejporok olyan termékek, amelyeket pasztőrözött tejből porlasztásos szárítással állítanak elő. Spórás baktériumok /aerob spórák/ előfordulhatnak benne, de romlását leggyakrabban a penészgombák /penicillin fajok, aspergillus fajok/ és a bacillus cereus, bacillus subtilis okozzák.

Savanyú tejtermékek

A savanyú tejtermékek kémhatása pH 3-4 között van. Természetes körülmények között a nyers tejben lévő tejsavbaktériumok hatására keletkezhetnek, de a mesterségesen bevitt baktériumok /ipari kultúrák/ is tejsavas fermentációt idéznek elő. A termékek mikroflórája lactobacillus és str. lactis törzsekből áll. A savanyú vegyhatású tejtermékekben a kórokozó baktériumok nem szaporodnak és toxint sem termelnek, de hetekig életben maradhatnak. Az aludttej mikroflórája tejsavbaktériumokból, bélbaktériumokból, spórásokból és élesztőgombákból áll. A joghurt pasztőrözött tejbe oltott Lactobacillus bulgaricus és Str. thermophilus törzsből áll, kevés élesztővel keverve (lásd. még: pro- és prebiotikumok, szimbiotikumok).
A kefír Saccharomyces kefír, Str. lactis, Lactobacillus casei baktérium törzseket tartalmaz. A tejszín és a tejföl mikroflórája megegyezik a tejével. A vaj baktériumflórájában a tejsav baktériumokon kívül bélbaktériumok (E.coli, Proteus), és festékképzők (pseudomonas, aerob spórások, Coryne-baktériumok, élesztő- és penészgombák) fordulhatnak elő. A vaj savasodását a Pseudomonas, Serratia és Coryne baktériumok okozzák.
A túró mikroflórája megegyezik az aludttejével, de a tárolás alatt élesztő- és penészgombákkal szennyeződhet. A sajtok nemes baktérium kultúrából, élesztő- és penészgombából, valamint a sajt ízének és illatának kialakításához szükséges mikroorganizmusokból állnak. A baktériumok mennyisége a sajt víztartalmával függ össze. Ritkán Staphylococcus, Streptococcus, E. coli, Salmonella is előfordulhat a sajtban, a sajt romlását a Proteus, a Pseudomonas és a Micrococcus fajok okozzák.

A tej fontosabb hőkezelési eljárásai

Termizálás	68-72°C	1-40 sec.	csak sajttej pasztőrözése
Tartós pasztőrözés	62-65 °C	30 perc	pasztőrözött termékek gyártása
Másodperc pasztőrözés	71-76 °C	40 sec.	pasztőrözött termékek gyártása
Pillanat pasztőrözés	85 °C		Hőntartás nélkül, pasztőrözött termékek gyártása
Forralás	95 °C	2-3 perc	Csak magánháztartásokban
Ultra pasztőrözés	135-150 °C	2-8 perc	Tartós tej készítmények
Sterilezés	110-115 °C	20-40 sec.	Steril termékek

A pasztőrözés hatásfoka alatt azt értjük, hogy a hőkezelés során a nyerstej mikrobáinak hány %-a pusztult el. A legmagasabb hatásfoka a pillanatpasztőrözésnek van (99,6-99,9 %), a gyors vagy másodperces eljárás hatásfoka 99,0-99,5 %-os. Egyes termékek más pasztőrözési eljárást kívánnak, pl. a savanyú tejkészítmények alapanyagát 90-95 °C -on 5 perces hőkezelésnek vetik alá, így az alapanyag bakteriológiailag tisztább, jobb lesz a táptalaj a bevitt hasznos mikrobáknak, a savófehérje alvadéka szilárdabbá válik. A hőkezelt, pasztörizált tejet azonnal le kell hűteni (5°C alá), hogy a túlélő mikrobák szaporodását megakadályozzák.

Növényi eredetű élelmiszerek mikroflórája és romlása

Tartalom: zöldségek, gyümölcsök, gyümölcs- és zöldségkészítmények, savanyúságok, cereáliák-liszt és kenyér, cukor- és cukorkészítmények, üdítő- és szeszesitalok

Zöldségek

A zöldségek felületi rétegeik összes élő-csíraszáma nagy: 105-109/g, ami azzal függ össze, hogy trágyázott földben termesztik őket. Mikroflórájukat leginkább élesztőgombák és penészgombák adják, de felszínükön mindig megtalálható a talaj és az állati béltartalom mikroflórája is. Romlásukat nem annyira a baktériumok, mint inkább a penészek és a gombák alkotják. Egyes fajaik speciálisan alkalmazkodtak a zöldségeken való életmódhoz és rothadást idéznek elő. Például a Fusarium-fajok okozzák a répa, a paradicsom, a burgonya színváltozással járó rothadását. Alternária gombák pedig a petrezselyem és a zeller fekete rothadását. A nyersen fogyasztott saláta, retek, paradicsom a baktériumok mellett szennyezett lehet féregpetékkel /Ascaris, Trichiuris, Taenia/ és vírusokkal /Hepatitis, Polimyelitis/.

Gyümölcsök

A gyümölcsök mikroflóráját egyaránt befolyásolja a talaj, az éghajlat, az érett vagy éretlen állapot, és maga a gyümölcs fajtája. A gyümölcsök héja a mikroorganizmusokkal szemben némi védelmet jelent, de ha sérül a héj, vagy dörzsöléssel-lemosással a viaszréteget eltávolítjuk, akkor a mikróbák behatolása meggyorsul. A földhöz közel lévő, alacsonyan fekvő gyümölcsök (földieper, szeder) flórája a zöldségekéhez hasonló. A magasan termő gyümölcsök (alma, körte) viszonylag tisztábbak, mert a Nap ultraibolya sugarai fertőtlenítik a porral, rovarokkal, a madarak székletével felszínükre került szennyeződést. További szennyeződések jöhetnek létre a szedés, tárolás, szállítás alkalmával, így kerülhet a gyümölcs felszínére székletszennyeződéssel E.coli, Str. faevalis, Salmonella. A tárolás hőmérséklete nagyban befolyásolja, hogy melyik kórokozó szaporodhat el a gyümölcsön. Gyümölcsöt csak mosva vagy hámozva szabad fogyasztani, és tárolásnál minden mástól elkülönítve kell tartani!

Gyümölcs- és zöldségkészítmények

A szárított zöldség- és gyümölcskészítmények mikróbaszáma kisebb, mint a nyers árué, de a készítmény nem steril. Főleg aerob spórások és penészgombák lehetnek rajtuk. Fagyasztásuk nem pusztítja el a rajtuk lévő baktériumokat, de az életképes csírák száma az időfaktor arányában csökken. A kórokozók általában a -20 ° C-on 1-2 hónapig, a Salmonella 1-6 hónapig, a M. tuberculosis korlátlan ideig élhet rajtuk. A zöldség és gyümölcskonzervek élő baktériumot nem tartalmazhatnak, rossz hőkezelés esetén azonban megromolhatnak.

Savanyúságok

A savanyúságok pH 3-4 közötti kémhatása nem engedi a baktériumok szaporodását, de az élesztő- és penészgombákét igen. A savanyúságokból L. plantarum, Leuconostok mesenteroides tenyészthető ki, de fertőzöttek lehetnek még aerobacterrel és élesztőgombákkal. A Bacillus subtilis hatására a savanyúságok megpuhulnak, megposhadnak, savi kémhatásuk elvész.

Cereáliák, liszt és kenyér

A gabonaneműek szemeinek felületén főleg spórás baktériumok és penészgombák találhatóak. A lisztben –nedvességtartalmától függően – változik a mikrobaszám (20.000-5.000.000 mikróbaszám/g). A 15%-ot meghaladó nedvességtartalom esetén a liszt megpenészedik. A kenyér, ha jó minőségű lisztből, tiszta élesztőből, megfelelő higiénés feltételek mellett készül, és ha megfelelő a sütés hőmérséklete (250 °C), nem lehet baktériummal szennyezett! A kenyértészta szennyeződhet a lisztből /B. butilis/ és az élesztőből /E. colli és coccusok/, az utóbbiak a sütés hőmérsékletén elpusztulnak. Rossz tárolási körülmények között (ha nem elég gyors a kenyér lehűtése), akkor az előbbiek kicsírázhatnak és a kenyér nyúlósságát okozzák, ekkor a kenyér nem fogyasztható el! A kenyér belsejének elszíneződését a Serratia marcescens okozza („vérző kenyér”), magas nedvességtartalmú levegőben a kenyér megpenészesedik (Penicillin, Mucor-fajok, Rhisopus). A kenyér héja nem megfelelő tárolás és szállítás esetén fertőzött lehet spórásokkal, penészgombákkal, bélbaktériumokkal és coccusokkal is. A péksütemények jóval tisztábbnak, majdhogynem sterilnek mondhatóak. A zsemlemorzsa a lisztnél szennyezettebb, festékképzőket és bélbaktériumokat tartalmazhatnak, romlásukat legtöbbször penészedés okozza.

Cukrok és cukrozott élelmiszerek

A cukorban a baktériumok nem szaporodnak. A szennyezett cukor azonban más élelmiszereket szennyezhet baktériumokkal. A cukor mikroflóráját aerob spórások, élesztő, valamint penészgombák alkotják, melyek számát befolyásolja, hogy kristály-, por-, vagy kockacukorról van-e szó. Általában a kockacukor szokott lenni a legszennyezettebb, mert gyakran kézzel megfogdossák, így még bélbaktériumokat és coccusokat is tartalmazhat. A cukorkészítmények mikroflórája hasonló a cukoréhoz, a csomagolt cukorkák csaknem sterilnek tekinthetőek. A csokoládéban főleg aerob spórások és penészgombák fordulnak elő. A csokoládéval bevont készítmények színváltozása a mikróbák zsírbontó enzimatikus tevékenységével függ össze. A cukrozást a gyakorlatban az élelmiszerek tartósítására használják, mert nagyon kevés az a baktérium, amelyik a magas cukorkoncentrációt elviseli.

Üdítő- és szeszesitalok

Ezek a termékek átmenetet képeznek a víz és az élelmiszerek között, fogyaszthatóak közvetlenül /CO2 telítettek/, vagy felhígítást igényelhetnek (gyümölcs-sűrítmények). A közvetlenül fogyaszthatóak elvileg sterilek, szűréssel, vegyi anyagokkal tartósítottak. Rossz tartósítás esetén tejsavbaktériumokkal, élesztőgombákkal és spórásokkal is szennyezett lehet. A bélbaktériumok, festékképzők, coccusok jelenléte az italokban már súlyos higiénés problémákra utal. A gyümölcs-sűrítmények a magas cukortartalom miatt csíraszegények. Esetenként ozmofil élesztőgombák, spórás baktériumok találhatóak bennük, amelyek a készítmény megromlását is okozhatják. A szeszesitalok egy része a magas alkoholtartalom miatt baktériumölő hatásúak, bár vannak baktériumok, melyek a 10-15%-os alkoholtartalmat is elviselik (spórások, micrococcusok, patogén Str. aureus). A borok savas pH-ja /pH 3-4/ gátolja a baktériumok szaporodását, azonban a tejsav-, vajsav-, ecetsavbaktériumok ezen a pH-n is szaporodnak, így a bor romlását is okozhatják. A sör pH-ja 6, alkoholtartalma csak 3-4,0-5,0 közötti, így kedvezőbb táptalaj a mikroorganizmusok számára. A sör tartósítása pasztörizálással történik, azonban nem megfelelő kezelés esetén a tejsavbaktériumok, vajsavbaktériumok, Sarcinák, penészgombák életben maradhatnak. A sör romlását az élesztőgombák okozzák.

Forrás részletek: Egészségügyi Főiskola - Mikrobiológia és Élelmiszerhigiéne, Általános Mikrobiológia és Parazitológia
Kapcsolódó témakör még: Parazitológia, Fokhagyma kúra

Az avokádó, a padlizsán és a körte formája olyan, mint az anyaméh és a méhnyak formája (segítik a hormonháztartás egyensúlyát, segítik a megelőzését a méhnyakrák kialakulásának, az avokádónak pontosan 9 hónap kell, míg érett gyümölccsé fejlődik). Az olivabogyó olyan, mint a petefészek (segíti a petefészkek egészséges működését). A fügék párosával lógnak, míg beérnek, és tele vannak maggal (fügék fogyasztása elősegíti a spermák életképességét, mozgékonyságát és termelődését. Az édesburgonya formája hasonlatos a hasnyálmirigyhez (az édesburgonya segíti a cukorháztartás egyensúlyának fenntartását). Narancs, grapefruit, citrusfélék hasonlítanak a női keblekhez, emlőmirigyekhez (elősegítik a mell és mirigyrendszerének egészségét, nyirokmirigycsomók felszívódását). A hagyma olyan, mint az emberi sejt (a hagyma és fokhagyma az egyik legkiválóbb méregtelenítő és fertőtlenítő zöldség, olyannyira, hogy még szemünket is kitisztítja, ha tisztítjuk és szeleteljük őket :-)). Játsszon Ön is tovább a kreativitásával!

vissza

vissza

Sejtjeink tudatossága önmagukra, funkciójukra, működésükre nézve sokkal nagyobb és teljesebb, mint tudatunk ismerete sejtjeinkre nézve, ez maga a sejtintelligencia, mely vonatkozik a tápanyag feldolgozásra - anyagcsere folyamatokra is. A sejtintelligencia által a szervezet már akkor tudatában van annak, hogy mit kívánunk bejuttatni, és azzal mi a célunk, mit kezdjen vele.. -pl. gyógynövények, amikor még meg sem ettük az ételt. Ehhez a látvány és illat, az íz által képzett gondolattársításaink segítik hozzá, amik egyben a gyomornedvek működését is beindítják (Pavlov-reflex első jelzőrendszere, a második jelzőrendszer a gondolat, amit Pavlov belső beszédnek nevezett el).

Földünkön és Földünkben a XXI. Századtól elindult egy össz energetikai rezgésszint emelkedés, melynek pozitív hatása mindenre és mindenkire kiterjed, jóval nagyobb lehetőséget biztosítva úgy az emberiség, mint az egyéni fejlődés energetikai, szellemi, lelki, testi fejlődés számára (radiesztézia→ a Föld spirituális létközössége az emberiséggel, szemléletmód). Ez a fejlődési tendencia, az ÚJ ENERGIA hatása nem csak az ember gondolkodás módjában, hanem az energetikai tudatosságában-tudásában, gyógyulásában, táplálkozásában és táplálkozási szokásaiban is megmutatkozik, méghozzá sejt, illetve DNS szinten (DNS spirituális)!

A KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " (Reconnective Healing^®) és a KAPCSOLATTEREMTÉS (The Reconnection^® folyamat) (Kapcsolatteremtő Folyamat) bioenergetikai kezelés - (ön-)gyógymód, létrehozhatja a testben - lélekben - szellemben a magas rezgésszintű Harmonizációs folyamatot - állapotot, megteremtve a kiegyensúlyozottabb kapcsolódást az ÚJ Energetikai rendszerhez, az öngyógyító rendszer sejt/sejtintelligencia - DNS szintű aktivizálódásával!

vissza

A könnyebb és tudatosabb táplálkozás, étrend összeállításához kialakították a táplálék piramis elvét, mely irányt mutat, hogy naponta milyen elosztásban és mennyiségben fogyasszuk a különböző tápanyagokat. Ez egy általános megközelítés, természetesen bármilyen szervi, anyagcsere probléma, más tendenciákat követel (például Candidázis, vesebetegség, cukorbetegség, stb.) meg. Gyermekek esetében sem ez az irányadó táplálkozási elv, hiszen például a gyermekeknek fejlődésük érdekében több fehérjebevitelre van szükségük.

Az étkezés gyakoriságát tekintve ajánlott: az összetett szénhidrátokból naponta hatszor, gyümölcsökből, zöldségekből naponta ötször (lúgosító-savasító ételek), tej és tejtermékekből naponta kétszer, fehérje természetű ételekből naponta kétszer, zsírokból (zsír, olaj) naponta 15-20g mennyiséget fogyasztani.

Egyéb felosztások szerint, (a lényeg, hogy a napi szükségletet fedező élelmiszerek, a piramisban elfoglalt helyüknek megfelelő arányban szerepeljenek az étrendben (lásd.még: anyagcsere-tápanyagok energia értéke):

A kínai táplálkozási és energiafelhasználási szemléletmód követi a szervóra ciklusosságát is (lásd. még: alvás / circadian ritmus). Az irányelv szerint elsődlegesen a szervek legjobb energiafelhasználási időpontját veszik figyelembe, és életmódjukat is ehhez igazítják. A szervek energetikai folyamatai előkészítik, átfedik, illetve kiegészítik egymást. A napi teendőink megszervezésében azonban nagy segítséget jelenthet, ha alkalmazkodunk a szervezet igényeihez és felkészültségéhez is, hiszen ezzel sokkal hatékonyabban tudjuk feladatainkat is elvégezni. Energetikai szempontból talán a legfontosabb az alvás és pihenésnek, azaz a regenerálódási időszaknak a „megengedése”, illetve biztosítása.

A kínai emberek szerint hajnali 3 és 5 óra között van a tűdő órája. Ebben az időszakban célszerű lenne légzőgyakorlatokat végezni (pár perces gyakorlat elég), hogy kellő energiával telítődjünk fel az egész napra vonatkozóan (és savtalanítsuk légzéssel a szervezetet). 4 óra és délután 16 óra környékén a legalacsonyabb a vércukor szint, aki ebben az időszakban ébred fel, az bizony igen éhes lehet.

Aztán a vékonybél ideje érkezik el 13-15 óra között, amikor a tápanyagoknak fel kell szívódniuk, a felesleg pedig elraktározódhat. Jelentősen fokozódik az epetermelés, az epehajtó szereket ekkor érdemes leginkább alkalmazni. Ebben az időszakban célszerű orvosi kezeléseken résztvenni, mert ekkor magasabb a fájdalomingerküszöb, azaz a fájdalom érzékelése csökkent, (mivel a perifériás vérkeringés - végtagok, bőr -csökken, hogy az emésztési folyamatra összpontosíthasson a szervezet), az érzéstelenítők hatása is elhúzódóbb és aktívabb. Ebben az időszakban érdemes frissíteni és elmélyíteni a délelőtt tanultakat.

15-19 óra között a húgyhólyag és a vese energetikai időszaka érkezik el, érdemes ebben az időszakban fogyasztani a legtöbb folyadékot (-vízterápia). A délutáni 16, 17, 18 óra környéki órák alkalmasak sport tevékenységre, az immunrendszert támogató és a savkötő szerek bevételére. 19 óra a vese aktivításának csúcspontja, ekkor a szívműködés, vérnyomás csökken. Ebben az időszakban nem optimális a vérnyomáscsökkentő szerek bevétele, viszont a gyomofekély elleni kezelés ekkor a leghatékonyabb.

vissza

Vissza a Főoldalra | Vissza a lap elejére