NEHÉZFÉMEK, NEHÉZFÉMEK
KIMUTATÁSA, NEHÉZFÉM
MÉRGEZÉS- ORVOSI SZÉN
Nehézfémek
általános hatásai, nehézfémek kimutatása, az orvosi szén
(carbo activatus)
A nehézfémekkel való közvetlen érintkezés napjainkban jócskán túllépte
már a „természetes határt” úgy a levegőben, földben, vízben, mint az
élelmiszerekben (
táplálkozás
és
táplálkozási
alapismeretek) és használati tárgyainkban egyaránt. A
permetezőszerek,
az üzemanyagok, a technikai eszközök, a játékok, de még az egészségügy
is felhasználja a magas koncentrációban már mérgező tulajdonsággal bíró
elemeket. A nehézfémek feleződési ideje és ürülése a szervezetből
hosszadalmas folyamat, miközben lerakódások jönnek létre a különböző
szervekben (csont, máj, vese, agy, haj, bőr, stb.). Gyengítve és
károsítva az
immunrendszert /pl. folyamatos készenléti állapotban tartva a
fehérvérsejteket (pl. T-limfocitákat), azaz ellenanyagképzésben →
immunrenszer/,
a szervezet
enzimatikus
rendszerét, és az idegrendszert, egyben csökkentik az ember
stressz-tűrőképességét,
és a betegségekkel szemben való
ellenállás képességét sokszor
allergia
és gyakori
gyulladásos
tünetek megjelenésének formájában.
A (egyes) nehézfémek magas koncentrációjának
kimutatása a szervezetben nem egyszerű feladat, mivel a vérben a
nehézfémek csak rövid ideig vannak jelen, ezért leginkább az ürítés
mértékéből lehet (pl. vizelet, illetve a haj, bőr vizsgálatával)
tényadatokhoz jutni. Vizsgálati módszer lehet még pl. a
speciális, ún. provokációs tesztek alkalmazása (mikor eleve
ellenanyagot jutatnak be a szervezetbe és figyelik a reakciót, illetve
a
vizeletben
ürített mennyiséget). Egyre inkább fokozódik a kutatási
területek aktivitása ezen mérgező elemekkel kapcsolatban (és a
kimutatási módszerekkel kapcsolatban), hiszen pl. egyértelművé vált a
Candida gomba
betegség (a candida gombák megkötik a nehézfémeket), a
Refluxbetegség,
az autizmus (autista gyermekek esetében esetenként pl.
megemelkedett higany szintet mutattak ki) és tüdőbetegségek
vonatkozásában a nehézfémek károsító jellege. Megelőzésként célszerű
biogazdálkodásból származó ételeket fogyasztani, nem dohányozni,
komolyan venni a munkavédelmi szabályokat ott (is), ahol nyilvánvaló a
nehézfémekkel való találkozás, minél többet természeti környezetben
tartózkodni (
külső
energia felvételi tényezők- radiesztézia), és időszakosan
méregtelenítő kúrákat alkalmazni (
Biorezonancia
és
Bioenergetikai
vizsgálat és kezelés,
bioenergetikai
gyógymódok alkalmazása, étel és
ital kúra
lúgosító-savasító
ételek, illetve böjtök, szauna alkalmazása,
nyirokmasszázs-masszázs
kúrák,
gyógynövénykúra,
akupunktúra, akupresszúra és
bioenergetikai
mozgásgyakorlatok, fényterápia,
colon-hydro
terápia,
vitamin-kúrák,
stb.).
Nehézfém mérgezések esetén hatékony elsősegélyszer az
orvosi szén
(carbo activatus),
mely szinte minden méreganyag, gyógyszer megkötésére
képes (kevésbé köti meg ugyanakkor a vastartalmú gyógyszereket, a
lithiumot, a nátriumot, káliumot, ciánt és az ásványi
savakat, az alkoholt). Az orvosi szenet állati vérből vagy
csontból állítják elő speciális eljárással, az előállításától függ
megkötőképessége (adszorbciós képessége). A jó minőségű aktivált szén
olyan finom eloszlású, hogy 1g felszíne 15-200 m
2.
Maró hatású anyag (sav-lúg), mélyalvás,
kóma, görcsrohamok, illetve bélelzáródás vagy bélszűkület
esetén
nem alkalmazható az orvosi szén! Általában 60-100 g orvosi szenet
vízben feloldva kell elfogyasztani, mely eljárás megismételhető szükség
esetén. Bármilyen akut mérgezés esetén azonban mindenképpen
orvosi ellátásra
van szükség (lásd még: gyógynövények
mérgező
növények)!
Arzén
A fémarzén nem mérgező, az arzéntrioxid és az arzénessav azonban igen,
s ezeket megtalálhatjuk pl. egyes falfestékben, féreg -és patkányirtó
szerekben,
színes krétában, és például az arzéngázas eljárással készült
elektronikai termékek előállítása során okozhatnak ártalmat a
dolgozóknak. Az arzén természetes állapotában igen sok kőzetben, ércben
megtalálható (pl.- kőszén, kőolaj), de megtalálható a folyóvizekben,
ivóvízben, ásványvizekben és például a tengeri halakban. Magyarországon
a Dél-alföldi térség talajvize tartalmaz a normál értéknél nagyobb
mennyiségben arzént.
Forrás: Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet,
a térkép az arzén
természetes előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű
ártéri üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból
kapott eredmények.
A vízoldékony arzénsók a gyomor-bélhuzam nyálkahártyájáról és egyéb
nyálkahártyákról (tüdő) is könnyen felszívódnak, a vér arzéntartalma a
felszívódás után gyorsan csökken, a szerveké emelkedik. Végső
raktározási helyek a bőrfüggelékek és a csontok, ahonnan még évek múlva
is kimutatható az arzén. Az arzén kiürülése a szervezetből főleg a
vizelet ürítésével történik meg, igen lassú folyamatként. Legnagyobb
kárt a kapillárisokban (kis vérerekben) okozzák,főleg a vese
vérereiben.
Hirtelen nagy mennyiségű arzén felszívódásakor az ún. hűdés fél-egy óra
alatt halált okozhat, de pl. por-inhaláció esetén csak 4-12 óra múlva
alakulhatnak ki a súlyos mérgezéses tünetek. A heveny arzénmérgezés
tünetei: karcoló érzés a
torokban, égető gyomorfájdalom, csillapíthatatlan hányás, fokozódó
rizslészerű hasmenés (
vastagbélrendszer),
lábikragörcs, és a kínzó
szomjúságérzet,
majd súlyos agyi anoxia (teljes oxigénhiány), sokkos állapot és kóma
alakul ki. Idült
(elhúzódó, mikor kis adagokban érintkezik a beteg folyamatosan az
arzénnel, és közben még bizonyos szintű tolerancia is kialakulhat az
arzénnal szemben) betegségben, enyhébben jelentkeznek a tünetek,
étvágytalanság, székrekedés és hasmenés váltakozó jellegű előfordulása,
a nyálkahártyák gyulladása, a talpakon, tenyéren
fokozott szarusodás, a bőr fénynek kitett helyein pigmentáció
kialakulása, gyors őszülés és hajhullás, sokideggyulladás
érzéskieséssel és fájdalommal,
vérszegénység, szellemi kábultság és általános leromlás jellemzi a
tüneteket. Azonnali orvosi ellátásra van szükség, elsősegélyként
hánytatható a beteg és aztán adható
orvosi szén.
Higany
A higanyt az orvostudomány széles körben alkalmazta, illetve
alkalmazza, megtalálható pl. a hőmérőben, egyes hashajtókban és
oltóanyagokban,
fertőtlenítőszerben, egyes húgyhajtóban. A fogtömésnél
használt amalgámot ma már nem szabad használni, de évtizedeken
keresztül folyamatosan mérgezte (és mérgezi a még ki nem cserélt tömés)
a tömésanyagból kiváló higanygőz az emberi szervezetet (amalgám:
higanyötvözet, foncsor, mely a higanynak és fémreszeléknek (
ezüst,
cin,
cink
és
réz)
dörzscsészében dörzsöléssel előállított elegye. Képlékeny
állapotban kerül a fogakba, ahol megkeményedik).
Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet, a térkép a higany
természetes
előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű ártéri
üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból kapott
eredmények.
A nehézfémek, mint a higany is, mivel elsősorban a bélrendszerben,
emésztőrendszerben (és
vesében,
csontokban, agyban,
bőrben)
raktározódnak el, és
nagy mértékben felelősek pl. a
candida gomba
okozta fertőzöttségért, a
refluxbetegség
kialakulásáért, az
immunrendszer
gyengüléséért, a stressz-tűrőképesség
csökkenéséért, így
a higany mint a fogtömések fő alkotója(50%), önmagában indikálhatja és
fenntarthatja ezen állapotokat. A higany a vizelettel, nyállal és a
széklettel ürül ki a szervezetből.
Ma már, ha lehet, nem alkalmazzák hőmérők formájában sem a higanyt,
mert ha eltörik a hőmérő, a higany kis gömb formában szétgurul (vagy a
bőrrel érintkezve felszívódik), és ha nem találják meg, akkor
folyamatosan engedi ki magából továbbra is a higanygőzt. Ez veszélyes
leginkább a gyermekek esetében és a kórházakban, ahol egyébként is
legyengültek a betegek. A higany megtalálható azonban pl. az ivóvízben,
a levegőben, a halakban, és a permetező szerekben is. Maró hatású
vegyületei közül a leggyakrabban a szublimát és a higanycianid okoz
mérgezést, melynek tünetei: fémes szájíz, fokozott nyálelválasztás és
szomjúség érzet, égető görcsös
nyelőcső
és
gyomor- bélfájdalom, kezdetben fehér, majd véres hányadék, véres és
hasmenéses széklet,
hideg verítékezés, ájulások. A nagy koncentrációjú higanyfém-gőz
belégzése tűdőgyulladást hoz létre. Elsősegélyként
használható az orvosi szén, 1%-os nátriumszulfát oldat, szájöblítésként
pedig hidrogénperoxid vagy káliumpermanganát-oldat. Higanymérgezés
esetén tejet vagy tojást is lehet itatni a beteggel (a
bejuttatott
fehérje megköti a higanyt). Azonnali orvosi
ellátás szükséges. Enyhébb tünetek jelentkeznek idült, elhúzódó
mérgezés esetén: fogínygyulladás, foghullás, bélhurut, ingerlékenység,
emlékezési és koncentrálási nehézség, ideggyulladások, remegés,
koraszülés, magzati deformitások, általános leromlás. A tüneteket
súlyosbíthatja az alkohol és a dohányzás (nikotin)!
Ólom
Az ólom megtalálható a földben, vízben, levegőben
(kipufogógáz és üzemanyag), forrasztófémekben, festékekben,
kerámiaedényekben, vízvezetékekben, konzervdobozokban, és
sajnos
egyre inkább
az élelmiszerekben
(salátában,
zöldségekben,
sőt a tejben) is. A
növények (gabonafélék) különösen érzékenyek az ólomra, így hamarabb
telítődnek is akkor, ha a föld vagy a légtér (autópályák mellett)
ólomszintje magasabb. A tejbe oly módon jut be az ólom, hogy a
szarvasmarhák elfogyasztják a megemelkedett ólomszintű növényeket, majd
azt a szervezetükben elraktározzák, felhalmozzák.
Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet, a térkép az ólom
természetes
előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű ártéri
üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból kapott
eredmények.
A felszívódó és vérben keringő ólom 90%-a vörösvérsejtekhez kötődik,
azaz a sejtes elemekhez. Átmenetileg lerakódik a parenchimás szervekben
(pl. máj, vese), de hamarosan fő raktározódási helyére, a csontokba
kerül. Az ólom eliminációja (kiürülése, kiválasztódása) a
szervezetből igen lassú folyamat, a széklettel és a
vizelettel
ürül ki csekély mennyiségekben. A felhalmozódás során (idült, elhúzódó
módon) kialakult ólommérgezés
rontja a férfiak nemzőképességét (lassítja a spermiumok mozgását
candida
betegség és a szexuális problémák),
izom
és
csont-fájdalmakat, emésztőrendszeri zavarokat, májpanaszokat,
vérszegénységet, idegrendszeri panaszokat, illetve fáradékonyságot és
ingerlékenységet
okoz. Súlyosabb esetben már göcsös fájdalmakat vált ki az izmokban
(ólomparalízis) és az izületekben (ólomköszvény-elősegíti a húgysav
lerakódását az ólom),
gyomorban és bélrendszerben (ólomkólika), az arc hamuszürke
elszineződését ( ólomkolorit) és súlyos vese és idegrendszeri tüneteket
okoz, általános legyengülést és étvágytalanságot hoz létre az ólom
telítettség. Gyermekek esetében tanulási nehézségek és az ún. Teleki
tünet - lógó csukló alakulhat ki. Az ólommérgezettség kimutatható a
vérből (25-50 µg/dl már tüneteket okozhat), hajból és a körömből.
Kadmium
A kadmium szintén az egyik legmérgezőbb elemek közé tartozik, és
veszélyességét fokozza, hogy a vese
vissza is tartja a szervezetben. A
kadmium főleg a sárga festékekben, a dohányfüstben, a növényekben
(mákban, gabonákban, gombában, tökmagban, rizsben) és állat eredetű
élelmiszerekben (vadhúsban-főleg a máj és a vese érintett, a halakban,
a tejben) található meg. A puhatestűek (pl. kagylók) is nagymértékben
szennyezettek lehetnek kadmiummal (érdekesség, hogy a puhatestűek
kadmium-tolerancia szintje igen magas, így a szervezetükben nem okoz
mérgezettségre utaló tüneteket).
Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet, a térkép a kadmium
természetes
előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű ártéri
üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból kapott
eredmények.
A kadmium felszívódása a gyomor-béltraktusból igen gyors, lerakódása
után a vesében és a májban még évek múlva is kimutatható. A kadmium
felhalmozódása a szervezetben gyengíti az immunrendszert,
akadályozza a
vas
anyagcsere folyamatot, tüdőgyulladásra, tűdőtágulatra
és a hörgők gyulladására, izületi gyulladások kialakulására hajlamosít,
illetve elősegíti ezeknek a betegségeknek a kialakulását.
Csontrendszer, idegrendszer és nyálkahártya károsító hatása van.
Felhalmozódása folyamán általános tünetei pl. a fáradtság,
ingerlékenység, szomjúságérzet fokozódása. Megfelelő cink,
szelén
és
kalcium
ellátottság csökkentik a kadmium hatásait, illetve segít a
megelőzésben is.
Kiemelt és
ajánlott Társoldalak:
Mérgező anyagok lap.hu, Beteglap.hu