• Biorezonancia
• Bioenergetika
• Radiesztézia
• Gyógymódok
• Candida
• Vastagbél
• Reflux
• Immunrendszer
• DNS, RNS
• Táplálkozás
• Alapismeretek
• Antioxidánsok
• Anyagcsere
• Ásványi anyagok
• Enzimek
• Fehérje
• Nehézfémek
• Szénhidrát
• Vitamin
• Zsír
• Lúgosítás
• Fogyókúra
• Stressz
• Oldaltérkép
• Ajánlott irodalom

TÁPLÁLKOZÁSI ALAPISMERETEK, TÁPLÁLKOZÁSI BIOENERGETIKA

Táplálkozás alapismeretek

Tartalom: Táplálkozás, tápanyagok - és az energia felvétel, Táplálkozás és az élelmiszerek tisztasága – Bakteriális élelmiszerártalmak és az élelmiszerek mikroflórája-romlása, Táplálkozási - Bioenergetikai ismeretek

Táplálkozás, tápanyagok, energia

A kiegyensúlyozott táplálkozás (lásd. még: táplálkozás-táplálkozás bioenergetika) megkívánja a fehérje, zsír és szénhidrát, a vitamin, az ásványi anyag és az elégséges folyadék bevitelt is. Bárminemű szélsőséges étrend hosszú távon hiánybetegséghez, illetve az energetikai egyensúly felborulásához vezethet! Táplálkozási szemléletünket és gyakorlatunkat ( trendeket ) formáljuk úgy, mint ahogyan egy gyönyörű, színes és nagyon harmonikus hatást keltő virágos kertet alakítanánk ki honos és egzotikus növényekből!
Az élelem létfontosságú tápanyagokat (fehérjék- makrotápanyag-testépítő tápanyag, szénhidrátok- makrotápanyag-energiát adó tápanyag, zsírok- makrotápanyag-energiát adó tápanyag, vitaminok- mikrotápanyag-szabályozó-védő tápanyag, ásványi anyagok - mikrotápanyag- szabályozó és védő/testépítő tápanyagok és a víz) és a szervezet számára szükségtelen vagy fel nem használható anyagokat tartalmaz, ezeket a szervezet az emésztés és anyagcsere során, mint salakanyagot kiüríti. A táplálékok tápértéke tápanyagtartalmuktól, biológiai értéke, pedig a szervezet életműködéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok mennyiségétől és azok arányától függ. Mindazt, amiből táplálékot lehet készíteni, élelemnek nevezzük. Az élelemből különböző konyhatechnikai eljárások folyamán készül el az étel. Az ételnek tápértéke, biológiai értéke, élvezeti értéke (szín és illat), és telítő értéke van (attól függően, hogy meddig marad a gyomorban). Maga az élelmezés bonyolult társadalmi tevékenység, amelyhez hozzátartozik az állattenyésztés, növénytermesztés, az élelmiszerkészítés –otthon, családi módszerekkel, és nagyipari módon – valamint a kereskedelem.
Különbséget kell tenni a gasztronómia és a gasztrozófia között. A gasztronómia az az étkezési kultúra, mely az élvezetre, az esztétikus látványra, a telítő értékre, a kereskedelmi szempontokra helyezi a hangsúlyt. A gasztrozófia az étkezés bölcselete, a tudatos táplálkozásra helyezi a hangsúlyt, mértékletességre törekszik és minden formában igyekszik kerülni a szélsőségeket. A táplálkozás során egyben egyben figyelembe veszi az egyéni szükségleteket és adottságokat is (fogyókúra→genetika, alkat). Érdemes még a diéta és az étrend között különbséget tenni. A diéta görög szó, mely eredetileg ápolást, betegellátást jelentett, ma leginkább a gyógyélelmezést nevezzük így. Az orvosi gyakorlatban a diétát általában a megbetegedett szervhez kapcsolják (pl. epe-máj-vesekímélő diéta), jobb és pontosabb, ha az alapösszetevőket vesszük figyelembe (pl. szénhidrátszegény diéta, fehérjeszegény diéta, stb.). A dietetika kifejezés alkalmazott táplálkozástudományt jelöl. Az étrend az előzőekkel szemben nem az átmeneti gyógyélelmezést jelenti, hanem a hosszútávon (esetleg egy életen át) tartó étkezési, táplálkozási szokást (pl. vegetáriánus étrend, lakto-vegetáriánus étrend, stb.). Ennél a táplálkozási formánál a belső indíttatás és elfogadás, a teljes megértés és egyetértés a lényeges.

A tápanyagok energetikailag részben helyettesítik egymást, sőt bizonyos korlátok között át is alakulnak egymásba (lásd. a fehérjék, szénhidrátok, zsírok anyagcsere folyamatainál). Az egyes tápanyag-molekuláknak azonban megvan a maguk specifikus szerepe a sejtek felépítésében és a szintézisben. Ez az oka annak is, hogy pl. a zsírral szemben, valamennyi fehérjét mindennap el kell fogyasztanunk a nitrogén- (fehérje) egyensúly fenntartásához. Egy adott nap bőséges fehérjebevitele nem fedezi a következő napra szükséges, aktuális fehérjeigényt, mivel a felesleges aminosav mennyiség nem (vagy csak nagyon) korlátozottan raktározódhat, azaz lebomlik.

A táplálékfelvételt - mikor? mit? mennyit? - a társadalmi szokásokon és egyéb tendenciákon kívül az agyban (hipotalamuszban) levő központok ingerületi állapota szabályozza. Ha az ún. jóllakottságközpont glukóz ellátottsága csökken (alacsony vércukorszint), felfüggesztődik az ún. éhségközpontra kifejtett gátló hatása, és éhségérzet támad. Az étel látványa és illata növeli az éhségközpont aktivitását, a táplálék rágása és lenyelése, illetve a béltartalom növekedése csökkenti az aktivitást. A vér glukóz tartalmán kívül fontos tényező még a magtemperatúra szabályozás is (hidegben nő az étvágy, melegben vagy láz esetén csökken az étvágy). A táplálék felvétel mennyiségénél és élvezeti értékénél fontos szerepet játszik a továbbiakban a limbikusrendszer jutalmazó és büntető „kategória”-rendszere is, hiszen ha valami nagyon ízlik és szeretjük, akkor az elfogyasztás során jutalom-ingerként értékeli még idegrendszerünk is az „akciónkat”, az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül..
Egészséges felnőttben a napi energia felvétel /tápanyagbevitel/ és –fogyasztás (sejtanyagok újra felépítése, aktív szállítási (transzport) folyamatok, izomtónus, stb. végül is hőtermelés, hőleadás, külső munkavégzés) egyensúlyban van. Az energia felvétel szakaszos, az energiafelhasználás folyamatos, bár, hullámzó ütemű. (lásd. még: alvás és a circadian ritmus, szervóra, Holdhatás, külső és belső energia felvételi tényezők).Táplálékfelvétel után a raktárak feltöltődnek (anabolikus-építő fázis), felszívódási szünetben a raktárak terhére éget a szervezet (katabolikus-lebontó fázis). A két szakasz folyamatosan váltakozva ismétlődik = energiaciklus.


Kiegyensúlyozott táplálkozásunkban, étrendünkben a napi energia bevitelt szükségletünknek kell meghatároznia (anyagcsere-Tápanyagok energiaértéke). Nyilvánvalóan fokozott szellemi vagy fizikai megterhelés, vagy a fejlődés szakaszában, betegség után, több tápanyagra, és a szükségletnek megfelelően (esetleg speciálisan) összeállított étrendre van szükségünk (kapcsolódó témakörök: Fogyókúra, Candidabetegség és candida diéta, Refluxbetegség, Savasodás-lúgosítás→ savasító-lúgosító ételek).

Táplálkozás és az élelmiszerek tisztasága, bakteriális élelmiszerártalmak, az élelmiszerek mikroflórája és romlása

Tartalom: az élelmiszerek tisztasága, enterális ételfertőzések, ételmérgezést okozó baktériumok, aspecifikus ételmérgezések, élelmiszerek mikroflórája és romlása (húsok, tej- és tejtermékek, növényi eredetű élelmiszerek, üdítő- és szeszesitalok mikroflórája).
Kapcsolódó témakör még: Vastagbél-Vastagbélrendszer / Parazitológia, Fokhagyma kúra

Az élelmiszerek tisztasága, tárolása:

Az élelmiszereink a növénytermesztésben, állattenyésztésben különböző vegyi anyagokkal, növényvédő szerekkel, antibiotikumokkal, illetve hormonokkal érintkeznek. Az intenzív fóliás zöldség-növénytermesztés számos gomba –és rovarölőszer használatával folyik (rézmérgezés rézkolloid terápia). Hasonlóan problémát okoz a műtrágya, és a növényeken elszaporodó élősködők, a gombák, vírusok, baktériumok, férgek petéi (anyarozs, Fusarium (a képen látható kalász), Penicillinum, Aspergillus-képen látható kukorica), egyben a penészgombák által termelt toxinok (pl. aflatoxin) jelenléte. Az állati termékek közül a tojás (Salmonella), tej (Mycobaktérium) jelenthet leginkább fertőző forrást. Az állatok leölése során az állatok félelme miatt igen alacsony rezgésfrekvencia tárolódik el a húsukban, amit aztán magunkhoz veszünk és feldolgozunk (ebben az esetben különösen nagy bioenergetikai jelentősége van annak, hogy már az élelem elkészítése során, illetve az étkezés előtt emeljük a frekvenciáját táplálékunknak (köszönet és tisztelet).

Az élelmiszer feldolgozás során a technológiai szennyeződéseken kívül különböző ételadalékok kerülnek az élelmiszerekbe (E számok), ezeken kívül nem tervezett anyagok, bioelemek, mint a vas, réz, cink, de nehéz fémek is, mint az ólom, aluminium, arzén, higany, festékanyagok). A műanyagok különböző élelmiszerekkel érintkezve kioldódhatnak, párologhatnak (pl. formaldehid is felszabadulhat). Táplálékunkba kerülhetnek még antioxidánsok és optikai fehérítőszerek. A szalámifélék tartósításához kálium-nitritet használnak, mely gátolja az avasodást, a mikroorganizmusok szaporodását, de a szervezetben nitróz-aminná alakul az anyag, ami már károsíthatja a sejteket. Az ételallergia, és az egyéb allergiás állapotok kialakulásáért, a szabad gyökök felhalmozódásáért, a bélflóra egyensúlyának felborulásáért és pl. a candidabetegség létrejöttéért is nagymértékben felelősek a fentebb felsorolt tényezők.

Elsőrendű szempont a feldolgozás során a folyóvízzel való tisztítás és a környezet, a használati eszközök tisztántartása, fertőtlenítése. A konyhatechnikai eljárások során pedig a zöldségek párolása (nyersen inkább csak a biogazdálkodásból származó, jól megmosott zöldségeket fogyasszunk), a húsok, halak megfelelő átsütése, főzése a legfontosabb, illetve a zárt és megfelelő körülmények-hőmérsékleten való tárolás. A tojások közül a kacsa tojást nem szabad felhasználni, mert kívül-belül fertőzött Salmonellával (a libatojás is veszélyesebb, mint pl. a tyúktojás, így a libatojást csak 10 perces főzés után, kemény tojásként szabad felhasználni! A tyúktojást csak a felhasználás előtt mossuk meg alaposan, tárolni viszont mosott állapotban nem szabad, mert mosás alkalmával a tojáshéj pórusait lezáró vékony nyálkaréteget eltávolítjuk a tojásról, így az hamarabb megromlik.

A friss tyúktojás általában baktériummentes, belseje sterilnek tekinthető. A tojás fehérjében lévő lizozim nem kedvez a baktériumok növekedésének, tárolás előtt megmosott és hosszan tárolt, illetve nedves-meleg helyen való tárolás esetén azonban a pórusokon keresztül befertőzhetik a tojás belsejét is a kórokozók (E.coli, Klebsiella, Proteus, Citrobacter, Pseudomonas, Clostridium, penészgomba, stb.). Ekkor a tojás fehérje és sárgája is elváltozhat /zöld, fekete rothadás-záptojás/. A tojásporok penészgombákat, aerob és anaerob spórásokat (clostridiumokat) tartalmazhatnak. Romlásukat leggyakrabban a penészgombák okozzák, hazánkban ezek a készítmények csak előzetes bakteriológiai vizsgálat után alkalmazhatóak!

P. aeruginosa

A P. aeruginosa baktérium a bélflóra egyik tagja, így csak feltételesen patogén kórokozó. A tehenek tüdőgyulladását okozza, ez azt jelenti, hogy már a fejésnél jelen lehet a tejben. Fertőzése esetén enyhe enterális panaszokat okozhat, de csecsemők és gyermekek jóval érzékenyebbek jelenlétükre. Megelőzésként elsődleges a tej megfelelő forralása, pasztörizálása.

3, Aspecifikus ételmérgezések

A mikrobacsoportok termelte bomlástermékek révén kiváltott, enyhe lefolyású betegségeket soroljuk ide. A betegségek túlnyomórészt gyomorrontás jellegűek.
- Biogén aminok által okozott toxikáció: a biogén aminok biológiailag aktív szerves bázisok, melyek az aminosavak dekorboxilációja útján keletkeznek. Fontosabb biogén aminok a hisztamin, a tiramin és a katekolamin. A baktériumok egy része képes biogén amint képezni, melyek az élelmiszerekkel kerülhetnek be a szervezetbe, vagy ott képződhetnek. Általában különböző húsok, halak, borok, sajtok és a túlérett banán tartalmazhatja őket. Enyhébb esetben bőrviszketés, az arcon és a végtagokon csalánkiütés, súlyos esetben vérnyomásesés, légzési – és érzékszervi (látás) zavarok léphetnek fel hányingerrel, hasmenéssel.
- Mycotoxikózisok: a fonalas gombák, penészgombák méreganyaga a mycotoxin. Főleg gabonában és a földimogyoróban találhatóak meg. A penészgombák spóráinak jelenléte azonban szinte valamennyi élelmiszerben elszaporodhat.

Az élelmiszerek mikroflórája és romlása:

Tartalom: húsok és húskészítmények, tej- és tejkészítmények, növényi eredetűek: zöldségek, gyümölcsök, gyümölcs- és zöldségkészítmények, savanyúságok, cereáliák-liszt és kenyér, cukor- és cukorkészítmények, üdítő- és szeszesitalok

Húsok és húskészítmények mikroflórája

Gyakorlatilag az egészséges, pihent állat húsa a vágás pillanatában steril, de a feldolgozás során szennyeződhet béltartalom, eszközök és az állat kültakarója által. Veszélyt jelenthet az ember számára a beteg állat húsa, illetve az egészségesnek látszó, de baktériumokat ürítő állat húsa. Ezért végeredményben a nyershúst minden esetben fertőzöttnek kell tekinteni! A húsok baktérium flórájához a micrococcusok, tejsavbaktériumok, pseudomonas csírák, E.coli csírák, proteusok tartoznak (egyéb fertőzést okozó baktériumokat lásd. fentebb). A hús ideális tápanyag a baktériumok számára, adva van a nitrogénforrás, a fermentálható szénhidrát, a kellő nedvesség, az ásványi anyagok és a kellő pH-szint. A romlás megakadályozása céljából fontos a gyors lehűtés, az aránylag nagy felület biztosítása (a darált húsok ezért gyorsabban romlanak), a zsírréteg, illetve a bőrfelület meghagyása, melyek bizonyos fokú védelmet jelentenek az élelmiszer romlásának megakadályozásában.

Az állatok zsigereiben (máj, lép, tüdő) a baktériumok jobban tenyésznek, ezért ezek általában jobban szennyezettek, mint a hús. A romlott hús felülete nyálkásodhat (pseudomonas fajok), természetes színe megváltozik, zöldes-szürke színű lesz a felület (flavobaktérium, egyes lactobacillusok). A zsírok avasodhatnak (pseudomonas fajok, proteus, acromobacter) és kellemetlen íz és szaganyagok képződhetnek. A tartós húskészítmények (szalámi, kolbász) jellegzetes ízét, szagát a tejsavbaktériumok alakítják ki a nemes penészekkel együtt (téliszalámi). Romlásukat az élesztőgombák (nyúlósodás), clostridiumok (rothadás), penicillin fajok (penészedés) okozzák. A tartós termékeket hűteni nem szabad!

A fagyasztott /-20 °C/ húsokban a baktériumok nem pusztulnak el, és a gyors hűtés a szöveti szerkezetet roncsolja. Ha a hűtési lánc megszakad, a baktériumok szaporodásnak indulnak. A már felengedett húst ezért rövid időn belül fel kell dolgozni és elfogyasztani, még 0 °C-on sem szabad tárolni őket!! A fagyasztóból kivett hústermékeket célszerű a hűtőszekrényben kiengedni és nem a szobahőmérsékleten.
Egyes baktériumok (stp. aureus, str. faecalis) jól tűrik a sókoncentrációt is, hatásukra a megváltozik a sózott termék színe. A bélbaktériumok nagy része is elviseli a 20-30%-os sótartalmat, és 20 °C-on 3-9 napig is életben marad.
A húsok savanyodása: az autolytikus enzimek a fehérjéket az aminosavakig bontják le, de a behatolt mikrobák enzimjeikkel az aminosavakat tovább bontják anaerob úton, szénhidrátokból savképzés gázzal pl. a clostridium hatására. Mindennek eredménye a savanyodás.
A húsok rothadása: a fehérjék lebontásából bűzös termékek (indol, szkotol, merkaptánok) képződnek pl. clostridiumok, pseudomonas, proteusok hatására.

Tej- és tejkészítmények mikroflórája és romlása

A tejben hasznos, közömbös és káros mikrobák lehetnek. A tejet számos baktérium képes erjeszteni, megalvasztani és peptonizálni. Szennyeződhet a tej az állat tőgyéből (mastitis), a külső környezetből, a fejés-tárolás-szállítás alatt. A tejben előforduló mikroorganizmusok baktériumok, gombák (élesztők, penészek), és vírusok lehetnek.

Friss, nyers tej

A friss, nyers tej kémhatása 6,5-7,2. Ezen a pH-n a tejben a tejmirigyekből és a tejutakból származó baktériumok találhatóak, melyek a Lactobacteriaceae és a Streptococcus lactis csoport tagjai. A megalvadt tejben a baktériumok nagy része nem szaporodik, de az élesztők és a penészek igen. Ha a tehén beteg, kórokozó baktériumok kerülhetnek a tejbe. Tőgyulladás esetén pl. staphylococcusok, streptococcusok juthatnak a tejbe. Ha a kórokozó a tehén vérében is jelen van, akkor a tejben is megtalálható, így kerülhetnek a tejbe a salmonellák, brucellák, a száj- és körömfájás vírusa, hepatitis vírusai is. Korábban sok problémát okozott a M. tuberculosis és a M. bovis fertőzöttség is. A fejés folyamán a tej fertőződhet a tőgy külsejéről, a fejő kezéről és az edényektől (e. colli), az istálló levegőjétől (proteus). A pseudomonasok, a serratia pigmentjeinek hatására pedig így alakul ki a „kék” és „piros” tej. A tej nyúlósságát az edényekről bekerült pl.aerobacter okozza, mely a vízből származhat, a spórás baktériumok hatására pedig a tej keserűvé válik. A penészgombák és az élesztőgombák az istálló levegőjéből és a kézről kerülhetnek a tejbe. Mindezen tényezők válthatják ki a tej általi fertőzéseket és a járványokat.

Pasztőrözött tej

A pasztőrözés, mint hőkezelés nem pusztítja el a tejben lévő összes baktériumot, életben maradnak az aerob /oxigént igénylő/ és anaerob /oxigént nem igénylő/ spórások, a saválló és a termofil baktériumok. A pasztőrözés ugyan elpusztítja a kórokozók nagy számát, de a hasznos flórát is pusztítja. A pasztőrözött tej tehát nem steril, főleg gyermekek esetében forralás szükséges a teljes tisztításhoz.

Konzerv tej

A konzerv tej sterilezett, cukrozott tejben élő baktérium nem maradhat, de spóra előfordulhat. Ha a hőkezelés elégtelen, a Torula-fajhoz tartozó élesztők maradhatnak életben, melyek a termék állagát megváltoztatják.

Tejporok

A tejporok olyan termékek, amelyeket pasztőrözött tejből porlasztásos szárítással állítanak elő. Spórás baktériumok /aerob spórák/ előfordulhatnak benne, de romlását leggyakrabban a penészgombák /penicillin fajok, aspergillus fajok/ és a bacillus cereus, bacillus subtilis okozzák.

Savanyú tejtermékek

A savanyú tejtermékek kémhatása pH 3-4 között van. Természetes körülmények között a nyers tejben lévő tejsavbaktériumok hatására keletkezhetnek, de a mesterségesen bevitt baktériumok /ipari kultúrák/ is tejsavas fermentációt idéznek elő. A termékek mikroflórája lactobacillus és str. lactis törzsekből áll. A savanyú vegyhatású tejtermékekben a kórokozó baktériumok nem szaporodnak és toxint sem termelnek, de hetekig életben maradhatnak. Az aludttej mikroflórája tejsavbaktériumokból, bélbaktériumokból, spórásokból és élesztőgombákból áll. A joghurt pasztőrözött tejbe oltott Lactobacillus bulgaricus és Str. thermophilus törzsből áll, kevés élesztővel keverve (lásd. még: pro- és prebiotikumok, szimbiotikumok).
A kefír Saccharomyces kefír, Str. lactis, Lactobacillus casei baktérium törzseket tartalmaz. A tejszín és a tejföl mikroflórája megegyezik a tejével. A vaj baktériumflórájában a tejsav baktériumokon kívül bélbaktériumok (E.coli, Proteus), és festékképzők (pseudomonas, aerob spórások, Coryne-baktériumok, élesztő- és penészgombák) fordulhatnak elő. A vaj savasodását a Pseudomonas, Serratia és Coryne baktériumok okozzák.
A túró mikroflórája megegyezik az aludttejével, de a tárolás alatt élesztő- és penészgombákkal szennyeződhet. A sajtok nemes baktérium kultúrából, élesztő- és penészgombából, valamint a sajt ízének és illatának kialakításához szükséges mikroorganizmusokból állnak. A baktériumok mennyisége a sajt víztartalmával függ össze. Ritkán Staphylococcus, Streptococcus, E. coli, Salmonella is előfordulhat a sajtban, a sajt romlását a Proteus, a Pseudomonas és a Micrococcus fajok okozzák.

A tej fontosabb hőkezelési eljárásai

Termizálás	68-72°C	1-40 sec.	csak sajttej pasztőrözése
Tartós pasztőrözés	62-65 °C	30 perc	pasztőrözött termékek gyártása
Másodperc pasztőrözés	71-76 °C	40 sec.	pasztőrözött termékek gyártása
Pillanat pasztőrözés	85 °C		Hőntartás nélkül, pasztőrözött termékek gyártása
Forralás	95 °C	2-3 perc	Csak magánháztartásokban
Ultra pasztőrözés	135-150 °C	2-8 perc	Tartós tej készítmények
Sterilezés	110-115 °C	20-40 sec.	Steril termékek

A pasztőrözés hatásfoka alatt azt értjük, hogy a hőkezelés során a nyerstej mikrobáinak hány %-a pusztult el. A legmagasabb hatásfoka a pillanatpasztőrözésnek van (99,6-99,9 %), a gyors vagy másodperces eljárás hatásfoka 99,0-99,5 %-os. Egyes termékek más pasztőrözési eljárást kívánnak, pl. a savanyú tejkészítmények alapanyagát 90-95 °C -on 5 perces hőkezelésnek vetik alá, így az alapanyag bakteriológiailag tisztább, jobb lesz a táptalaj a bevitt hasznos mikrobáknak, a savófehérje alvadéka szilárdabbá válik. A hőkezelt, pasztörizált tejet azonnal le kell hűteni (5°C alá), hogy a túlélő mikrobák szaporodását megakadályozzák.

Növényi eredetű élelmiszerek mikroflórája és romlása

Tartalom: zöldségek, gyümölcsök, gyümölcs- és zöldségkészítmények, savanyúságok, cereáliák-liszt és kenyér, cukor- és cukorkészítmények, üdítő- és szeszesitalok

Zöldségek

A zöldségek felületi rétegeik összes élő-csíraszáma nagy: 105-109/g, ami azzal függ össze, hogy trágyázott földben termesztik őket. Mikroflórájukat leginkább élesztőgombák és penészgombák adják, de felszínükön mindig megtalálható a talaj és az állati béltartalom mikroflórája is. Romlásukat nem annyira a baktériumok, mint inkább a penészek és a gombák alkotják. Egyes fajaik speciálisan alkalmazkodtak a zöldségeken való életmódhoz és rothadást idéznek elő. Például a Fusarium-fajok okozzák a répa, a paradicsom, a burgonya színváltozással járó rothadását. Alternária gombák pedig a petrezselyem és a zeller fekete rothadását. A nyersen fogyasztott saláta, retek, paradicsom a baktériumok mellett szennyezett lehet féregpetékkel /Ascaris, Trichiuris, Taenia/ és vírusokkal /Hepatitis, Polimyelitis/.

Gyümölcsök

A gyümölcsök mikroflóráját egyaránt befolyásolja a talaj, az éghajlat, az érett vagy éretlen állapot, és maga a gyümölcs fajtája. A gyümölcsök héja a mikroorganizmusokkal szemben némi védelmet jelent, de ha sérül a héj, vagy dörzsöléssel-lemosással a viaszréteget eltávolítjuk, akkor a mikróbák behatolása meggyorsul. A földhöz közel lévő, alacsonyan fekvő gyümölcsök (földieper, szeder) flórája a zöldségekéhez hasonló. A magasan termő gyümölcsök (alma, körte) viszonylag tisztábbak, mert a Nap ultraibolya sugarai fertőtlenítik a porral, rovarokkal, a madarak székletével felszínükre került szennyeződést. További szennyeződések jöhetnek létre a szedés, tárolás, szállítás alkalmával, így kerülhet a gyümölcs felszínére székletszennyeződéssel E.coli, Str. faevalis, Salmonella. A tárolás hőmérséklete nagyban befolyásolja, hogy melyik kórokozó szaporodhat el a gyümölcsön. Gyümölcsöt csak mosva vagy hámozva szabad fogyasztani, és tárolásnál minden mástól elkülönítve kell tartani!

Gyümölcs- és zöldségkészítmények

A szárított zöldség- és gyümölcskészítmények mikrobaszáma kisebb, mint a nyers árué, de a készítmény nem steril. Főleg aerob spórások és penészgombák lehetnek rajtuk. Fagyasztásuk nem pusztítja el a rajtuk lévő baktériumokat, de az életképes csírák száma az időfaktor arányában csökken. A kórokozók általában a -20 ° C-on 1-2 hónapig, a Salmonella 1-6 hónapig, a M. tuberculosis korlátlan ideig élhet rajtuk. A zöldség és gyümölcskonzervek élő baktériumot nem tartalmazhatnak, rossz hőkezelés esetén azonban megromolhatnak.

Savanyúságok

A savanyúságok pH 3-4 közötti kémhatása nem engedi a baktériumok szaporodását, de az élesztő- és penészgombákét igen. A savanyúságokból L. plantarum, Leuconostok mesenteroides tenyészthető ki, de fertőzöttek lehetnek még aerobacterrel és élesztőgombákkal. A Bacillus subtilis hatására a savanyúságok megpuhulnak, megposhadnak, savi kémhatásuk elvész.

Cereáliák, liszt és kenyér

A gabonaneműek szemeinek felületén főleg spórás baktériumok és penészgombák találhatóak. A lisztben –nedvességtartalmától függően – változik a mikrobaszám (20.000-5.000.000 mikróbaszám/g). A 15%-ot meghaladó nedvességtartalom esetén a liszt megpenészedik. A kenyér, ha jó minőségű lisztből, tiszta élesztőből, megfelelő higiénés feltételek mellett készül, és ha megfelelő a sütés hőmérséklete (250 °C), nem lehet baktériummal szennyezett! A kenyértészta szennyeződhet a lisztből /B. butilis/ és az élesztőből /E. colli és coccusok/, az utóbbiak a sütés hőmérsékletén elpusztulnak. Rossz tárolási körülmények között (ha nem elég gyors a kenyér lehűtése), akkor az előbbiek kicsírázhatnak és a kenyér nyúlósságát okozzák, ekkor a kenyér nem fogyasztható el! A kenyér belsejének elszíneződését a Serratia marcescens okozza („vérző kenyér”), magas nedvességtartalmú levegőben a kenyér megpenészesedik (Penicillin, Mucor-fajok, Rhisopus). A kenyér héja nem megfelelő tárolás és szállítás esetén fertőzött lehet spórásokkal, penészgombákkal, bélbaktériumokkal és coccusokkal is. A péksütemények jóval tisztábbnak, majdhogynem sterilnek mondhatóak. A zsemlemorzsa a lisztnél szennyezettebb, festékképzőket és bélbaktériumokat tartalmazhatnak, romlásukat legtöbbször penészedés okozza.

Cukrok és cukrozott élelmiszerek

A cukorban a baktériumok nem szaporodnak. A szennyezett cukor azonban más élelmiszereket szennyezhet baktériumokkal. A cukor mikroflóráját aerob spórások, élesztő, valamint penészgombák alkotják, melyek számát befolyásolja, hogy kristály-, por-, vagy kockacukorról van-e szó. Általában a kockacukor szokott lenni a legszennyezettebb, mert gyakran kézzel megfogdossák, így még bélbaktériumokat és coccusokat is tartalmazhat. A cukorkészítmények mikroflórája hasonló a cukoréhoz, a csomagolt cukorkák csaknem sterilnek tekinthetőek. A csokoládéban főleg aerob spórások és penészgombák fordulnak elő. A csokoládéval bevont készítmények színváltozása a mikrobák zsírbontó enzimatikus tevékenységével függ össze. A cukrozást a gyakorlatban az élelmiszerek tartósítására használják, mert nagyon kevés az a baktérium, amelyik a magas cukorkoncentrációt elviseli.

Üdítő- és szeszesitalok

Ezek a termékek átmenetet képeznek a víz és az élelmiszerek között, fogyaszthatóak közvetlenül /CO2 telítettek/, vagy felhígítást igényelhetnek (gyümölcs-sűrítmények). A közvetlenül fogyaszthatóak elvileg sterilek, szűréssel, vegyi anyagokkal tartósítottak. Rossz tartósítás esetén tejsavbaktériumokkal, élesztőgombákkal és spórásokkal is szennyezett lehet. A bélbaktériumok, festékképzők, coccusok jelenléte az italokban már súlyos higiénés problémákra utal. A gyümölcs-sűrítmények a magas cukortartalom miatt csíraszegények. Esetenként ozmofil élesztőgombák, spórás baktériumok találhatóak bennük, amelyek a készítmény megromlását is okozhatják. A szeszesitalok egy része a magas alkoholtartalom miatt baktériumölő hatásúak, bár vannak baktériumok, melyek a 10-15%-os alkoholtartalmat is elviselik (spórások, micrococcusok, patogén Str. aureus). A borok savas pH-ja /pH 3-4/ gátolja a baktériumok szaporodását, azonban a tejsav-, vajsav-, ecetsavbaktériumok ezen a pH-n is szaporodnak, így a bor romlását is okozhatják. A sör pH-ja 6, alkoholtartalma csak 3-4,0-5,0 közötti, így kedvezőbb táptalaj a mikroorganizmusok számára. A sör tartósítása pasztörizálással történik, azonban nem megfelelő kezelés esetén a tejsavbaktériumok, vajsavbaktériumok, Sarcinák, penészgombák életben maradhatnak. A sör romlását az élesztőgombák okozzák.

Forrás részletek: Egészségügyi Főiskola - Mikrobiológia és Élelmiszerhigiéne, Általános Mikrobiológia és Parazitológia
Kapcsolódó témakör még: Parazitológia, Fokhagyma kúra

Táplálkozás - Bioenergetika

Tartalom: Táplálkozás - tápanyagok és a humor rezonanciája, társítható és az össze nem illő tápanyagok, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a bioenergetikai gondolkodásmód (DNS).

A természetgyógyászati- gyógymódok és alkalmazások (pl. táplálkozási trendek, módozatok), az egyén számára szükséges medicinális terápiát-kezelést-diagnosztikát soha nem helyettesítő - helyettesíthető, vagy azt önhatalmúlag ki- és felváltható terápiás alkalmazások, csak a fizikai-lelki közérzet javulást, gyógyulást elősegítő és támogató kiegészítő gyógymódok!

Táplálkozás - tápanyagok és a rezonancia:

A Földön, s azon túl is mindenütt, minden élő és nem élő, szerves és szervetlen anyag Energia, Rezgés, Vibráció. Az energia, a rezgés pedig nem más, mint a rezgésből, energiából összeállt Információ, megjelenés, kivetülés, és maga az élet! A szervetlen, önszántából láthatóan helyzetet vagy helyet, formát nem változtató „nem élő” anyagra nehéz úgy tekinteni, mint folyamatos mozgásban, változásban lévő megjelenési formára, energiára. Pedig, ha belegondolunk, a követ vagy a sót alkotó molekulákban is van mozgás, összetartó erő-feszültség, és önmagára nézve (mint a csak rá jellemző és alkotó adott rezgésszinttel, funkcióval rendelkező megjelenési forma) önálló entitás tudata. Az ember mélységesen tud kötődni érzelemileg és tudatilag (az érzelem és gondolat is rezgés és energia, kisugárzó információ) egy-egy tárgyhoz, vagy akár csak egy jelképhez (pl. lóhere, patkó, malac farkinca :-)). Azok a tárgyak, melyekhez szeretettel teli érzelmek fűznek, ha hozzáérünk, melegséget árasztanak, tudniillik megemelkedett általunk rezgésszintjük és tárolják azokat. Az „élettelennek” gondolt tárgyak rezgésük által még gyógyíthatnak, harmonizálhatnak is (→Kristályterápia).

A táplálkozás során szerves és szervetlen anyagokat (életeket!) is magunkhoz veszünk, és a legközvetlenebb formában, sejtszinten használjuk fel és hasznosítjuk energiarezgésüket, információikat. Bioenergetikailag ezért a tudatos gasztrozófiai táplálkozás már abban a pillanatban megtörténik, elkezdődik, mikor valaki ezzel az energetikai tudatossággal veszi magához az ételt vagy italt! Már régóta intik gyermekeiket a szülők, hogy az étel és az étkezés nem játék, mikor Ők csak turkálják (leginkább a spenót- és tökfőzeléket :-)) az ételt vagy játszanak az étellel! Nos, ez a benső tudás, még az „ősidőkből” maradt fenn, amikor a természeti népek még bensőjükből vezérelve értették és érezték meg a táplálkozás és alapanyagok energetikai és szellemi értékét, tiszteletét (de azért időnként, biztos ők is szerettek volna már, ha kicsit igyekszik a gyermek az étkezéssel..:-)) .

Azonban a humor, mint az intelligencia csillogó és örömteli megnyilvánulása, még a táplálkozással, tápanyagokkal kapcsolatban „Isten patikájában” is megnyilvánul:
A sárgarépa formáját tekintve olyan, mint a szem (a sárgarépa karotin tartalma /A vitamin / szükséges az éleslátáshoz. A paradicsom piros színével és négy kamrájával olyan, mint a szív (lycopine- antioxidánst tartalmaz a paradicsom, mely tápláléka a szívnek, ereknek). A szőlőszem olyan, mint a vérsejtek formája (a szőlő elősegíti a vérképzést és segíti a szív munkáját). A dió formája olyan, mint az agy, az agykéreg (a dió segíti az agyműködést). A Kidney bab alakja olyan, mint a vese alakja (segíti a vesék működését). A zeller, a rebarbara, kínai kel formája hasonlít a csontok formájához (erősítik a csontrendszert szóda tartalmukkal, a csontok és a növények szódatartalma is 23%!).
Az avokádó, a padlizsán és a körte formája olyan, mint az anyaméh és a méhnyak formája (segítik a hormonháztartás egyensúlyát, segítik a megelőzését a méhnyak rák kialakulásának, az avokádónak pontosan 9 hónap kell, míg érett gyümölccsé fejlődik). Az olivabogyó olyan, mint a petefészek (segíti a petefészkek egészséges működését). A fügék párosával lógnak, míg beérnek, és tele vannak maggal (fügék fogyasztása elősegíti a spermák életképességét, mozgékonyságát és termelődését. Az édesburgonya formája hasonlatos a hasnyálmirigyhez (az édesburgonya segíti a cukorháztartás egyensúlyának fenntartását). Narancs, grapefruit, citrusfélék hasonlítanak a női keblekhez, emlőmirigyekhez (elősegítik a mell és mirigyrendszerének egészségét, nyirokmirigycsomók felszívódását). A hagyma olyan, mint az emberi sejt (a hagyma és fokhagyma az egyik legkiválóbb méregtelenítő és fertőtlenítő zöldség, olyannyira, hogy még szemünket is kitisztítja, ha tisztítjuk és szeleteljük őket :-)). Játsszon Ön is tovább a kreativitásával!

Összeillő és össze nem illő tápanyagok bioenergetikai vonatkozásai:

A tápanyagok, ételek minőségét és optimális felszívódását-beépülését elősegíthetjük bizonyos összeillő társításokkal vagy éppen úgy, hogy kerüljük az össze nem illő tápanyagok társítását egymással. Az egyensúlyban összeállított savasító-lúgosító hatású ételek, a megfelelő vitamin-ásványi anyag tartalmú ételek, a szervezet élettani szükségleteit biztosító fehérje-szénhidrát - zsírtartalmú étrend biztosítja az energia ellátottságot, és az emésztési -felszívódási-beépülési folyamatok, azaz az anyagcsere folyamatok optimális lezajlását, minél kevesebb szabadgyök felhalmozódás és emésztőnedv - béltartalom pangás nélkül. A szabad energiabeépülés és áramlás során, illetve energiablokkok nélkül a szervezet plusz energia befektetés nélkül tudja biztosítani a sejtek, vér enyhén lúgos pH kémhatását, ami létfeltétel a sejtműködés számára.

A savasító hatású húsnemű ételeket mindenképpen célszerű erősen lúgosító jellegű ételekkel társítani, azaz leginkább zöldségfélékkel. A zöldségek a növényi rosttartalmuknál fogva segítik a béltartalom kiürülését is, csökkentve a vastagbélrendszerben a fehérje okozta pangásos és rothadásos folyamatot. Húsneműeket burgonyával, gyümölcsökkel, fehér liszttel készült tésztákkal együtt fogyasztani nem ajánlott a magas szénhidráttartalom-savasító hatás miatt, egyben fokozódik társításuk révén a béltartalom erjesztéses – rothadásos - pangásos folyama is (lúgosító-savasító ételek). Étkezés utáni puffadásos-gáz okozta hasi fájdalmak, csikarások, a székrekedés is mind erre a folyamatra utalnak (lásd. még: vastagbélrendszer, savasító-lúgosító ételek).

A zöldségek-gyümölcsök között is vannak olyan társítások, melyek az emésztés és az anyagcsere molekuláris folyamata során „kiolthatják” egymás kémiai tápanyagértékét-hatását, illetve együtt nehezítik az emésztési folyamatokat. Különböző ásványi anyagok, vagy ásványi anyag-vitamin „egyesítések” gátolhatják egymás felszívódását, beépülését. Nem célszerű együtt fogyasztani, pl.: a spárgát rebarbarával-tojással és borsóval, borsót articsókával, szamócát burgonyával, spenótot vajjal, zellert sárgarépával, parajt gombával. Ananászt cseresznyével, sajtot hüvelyesekkel, tojást sajttal, narancs szövetét almával, almát paradicsommal-uborkával, kenyér és lisztféléket banánnal, narancsot dinnyékkel, őszibarackot körtével. Egrest más gyümölcsökkel- tejjel vagy íróval (de lehet tejszínnel), szőlőt naranccsal, gombát uborkával, kelbimbóval és zellergyökérrel, a gránátalmát leginkább önmagában fogyasszuk el.

A teljesség igénye nélkül néhány összeillő és össze nem illő tápanyag - társítások (Dr. O.Z.A.Hanish után):

	Hüvelyesek	Főzelékfélék-zöldségfélék	Gyümölcsfélék	Bogyó-gyümölcsök
Társítható	Gabonafélék, zöldségfélék, tej és tejtermékek	Gabonafélék, lisztes ételek, hüvelyesek, bogyógyümölcsök, diófélék, tej és tejtermékek, burgonya, tojás, gombák, pástétomok,	Gabonaneműek, bogyógyümölcsök, diófélék, tejtermékek, tojás, tejszín, méz, hagymák Gabonaneműek, gyümölcsfélék, zöldségfélék, diófélék, tejtermékek, tejszín, tojás, hagymák, méz,	(bogyó-gyümölcsök pl: szeder, egres, földieper, áfonya, málna, ribizke, borókabogyó)
Össze nem illő	Gyümölcsök, gombák, cukor	Gyümölcs (kivéve az alma, citrom, lime), cukor, lisztes szószok	Zöldségfélék, burgonya, cukor, tej, sütemények, víz	Burgonya, tej, cukor, víz, hüvelyesek

	Diófélék	Tojás	Burgonya	Gombák	Gabonaneműek
Társítható	Gabonafélék, hüvelyesek, gyümölcsök, zöldségfélék, tejtermékek, tojás, burgonya Főzelékfélék-zöldségfélék, gombák	Gabonafélék, burgonya, zöldségfélék, diófélék, gyümölcsök	Zöldségek, tojás, tej, tejtermékek, növényi zsiradékok, olaj, citrom, ananász, alma, gomba, dió	Gabonafélék, burgonya, rizs, zöldségfélék, diófélék	Gyümölcsfélék, bogyó-gyümölcsök, diófélék, tej és tejtermékek, tojás, zöldségek, gombák
Össze nem illő	cukor	Erjesztett sajt, nyers tej, cukor, sütemények, vaj, hüvelyesek, gombák	Gabonafélék, rizs, lisztételek, cukor, gyümölcs	Tojás, sajt, cukor, gyümölcs	Burgonya, cukor

Ha bizonyos tápanyagok nyersen egymással nem is illeszthetőek össze, a különböző konyhatechnikai eljárások, főzés-sütés során vegyi átalakuláson mennek át, miáltal az emésztés és felszívódás is könnyebbé válik, illetve nem gátolják egymás bomlását-felszívódását. Így pl. a sárgarépa zellerrel, vagy a gomba a tojással együtt megfőzve ehető, csak nyersen nem ideális együtt fogyasztani ezeket a tápanyagokat (lásd. még: gyümölcsök vitamin-ásványi anyag és energia-rost tartalma táblázat, hazai zöldségek-főzelékfélék vitamin tartalma).

Táplálkozási Bioenergetika és a bioenergetikai gondolkodás összefüggései:

Minden természet közeli, természetet és életet valóban tisztelő hit, nézet előtérbe helyezi alapvetően a tisztelet, a nagyrabecsülés érzetét mindenkivel és mindennel szemben(stressz→a kiegyensúlyozott önbecsülés megteremtése), és kiemelkedő hangsúlyt fektet bárminemű étel feldolgozása során és elfogyasztása előtt történő köszönetre és hálára. Ezzel megemeljük az étel (és az alapanyagokat szolgáltató életek!) rezgésszintjét, illetve a saját rezgésszintünkhöz emeljük azt! A kifejezett köszönettel (akár szóban vagy csak gondolatban) a továbbiakban energetikai „életközösséget”, azonosult rezgésszintet hozunk létre a magunkhoz vett táplálékkal, így a sejtjeink saját sejtintelligenciájuk által maximálisan és jól befogadhatják, hasznosíthatják már a felvett táplálékot, megelőzvén pl. sok, a táplálkozási szokásokból és forrásokból származó betegséget.

A sejtintelligencia tudatos használatával biztosíthatjuk leginkább az öngyógyító rendszerünk, immunrendszerünk optimális működését, de még a gyógynövények, homeopatikumok, Schüssler-sók, Bach-virágterápia, szintetikus gyógyszerek, és akármilyen orvos-gyógyászati vagy természetgyógyászati kezelés és beavatkozás hatékonyságát is (pl. Bioenergetikai vizsgálat és kezelés, számítógépes Biorezonancia vizsgálat és kezelés). Külön említésre méltó a vízre gyakorolt hatása szellemiségünknek, köszönetünknek, és a víz viszont-hatása sejtjeinkre. A víz információ és rezgés felvevő - raktározó -és továbbító képessége által tudatosan programozhatjuk gondolatainkat, sejtjeink információs tartományát (→vízterápia).

A kiegyensúlyozott táplálkozás azt jelenti, hogy a szervezet valódi szükségletének megfelelően juttatunk be optimális mennyiségben, minőségben és összetételben minden olyan tápanyagot, energiaértéket szervezetünkbe, mellyel biztosíthatjuk a sejtjeink életműködését, szaporodását, jólétét. Ezzel biztosítva és elősegítve teljes Énünk jó –és jóllétét. A táplálkozás során felvett tápanyagok biztosítják az energia felvételi források közül az egyik legfontosabb tényezőket, melyek hatással vannak az ember teljes energetikai rendszerére (bioenergetika→energia felvételi források, radiesztézia→ az emberi test polarizáltsága). Az ember heterotróf élőlény, azaz külső szerves molekulák, esszenciális molekulák felvételére is szüksége van az optimális élettani működéshez. Alapvetően azonban nem csak az a mondás igaz, hogy az vagy amit megeszel, hanem az is, hogy azt eszel meg, és az azzá válik benned, amit arról az ételről gondolsz! Ha azt gondolja, hogy ez az étel "vérré" válik bennem, akkor bizony maradéktalanul felhasználódik rendeltetésszerűen belőle minden tápanyag, és a lebontás-kiürítés is megfelelő mértékű lesz. Azaz, energetikailag a szervezet számára teljesértékűvé vált a felvett tápanyag, és ez az igazi Tudatos étkezés, táplálkozás alapja.

Sejtjeink tudatossága önmagukra, funkciójukra, működésükre nézve sokkal nagyobb és teljesebb, mint tudatunk ismerete sejtjeinkre nézve, ez maga a sejtintelligencia, mely vonatkozik a tápanyag feldolgozásra - anyagcsere folyamatokra is. A sejtintelligencia által a szervezet már akkor tudatában van annak, hogy mit kívánunk bejuttatni, és azzal mi a célunk, mit kezdjen vele.. -pl. gyógynövények, amikor még meg sem ettük az ételt. Ehhez a látvány és illat, az íz által képzett gondolattársításaink segítik hozzá, amik egyben a gyomornedvek működését is beindítják (Pavlov-reflex első jelzőrendszere, a második jelzőrendszer a gondolat, amit Pavlov belső beszédnek nevezett el). Földünkön és Földünkben a XXI. Századtól elindult egy össz energetikai rezgésszint emelkedés, melynek pozitív hatása mindenre és mindenkire kiterjed, jóval nagyobb lehetőséget biztosítva úgy az emberiség, mint az egyéni fejlődés energetikai, szellemi, lelki, testi fejlődés számára (radiesztézia→ a Föld spirituális létközössége az emberiséggel, szemléletmód). Ez a fejlődési tendencia, az ÚJ ENERGIA hatása nem csak az ember gondolkodás módjában, hanem az energetikai tudatosságában-tudásában, gyógyulásában, táplálkozásában és táplálkozási szokásaiban is megmutatkozik, méghozzá sejt, illetve DNS szinten (DNS spirituális)!

A KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " (Reconnective Healing^®) és a KAPCSOLATTEREMTÉS (The Reconnection^® folyamat) (Kapcsolatteremtő Folyamat) bioenergetikai kezelés - (ön-)gyógymód, létrehozhatja a testben - lélekben - szellemben a magas rezgésszintű Harmonizációs folyamatot - állapotot, megteremtve a kiegyensúlyozottabb kapcsolódást az ÚJ Energetikai rendszerhez, az öngyógyító rendszer sejt/sejtintelligencia - DNS szintű aktivizálódásával!

Táplálkozási mód a Táplálékpiramis- elv szerint

A könnyebb és tudatosabb táplálkozás, étrend összeállításához kialakították a táplálék piramis elvét, mely irányt mutat, hogy naponta milyen elosztásban és mennyiségben fogyasszuk a különböző tápanyagokat. Ez egy általános megközelítés, természetesen bármilyen szervi, anyagcsere probléma, más tendenciákat követel (például Candidázis, vesebetegség, cukorbetegség, stb.) meg. Gyermekek esetében sem ez az irányadó táplálkozási elv, hiszen például a gyermekeknek fejlődésük érdekében több fehérjebevitelre van szükségük.

Az étkezés gyakoriságát tekintve ajánlott: az összetett szénhidrátokból naponta hatszor, gyümölcsökből, zöldségekből naponta ötször (lúgosító-savasító ételek), tej és tejtermékekből naponta kétszer, fehérje természetű ételekből naponta kétszer, zsírokból (zsír, olaj) naponta 15-20g mennyiséget fogyasztani.

Egyéb felosztások szerint, (a lényeg, hogy a napi szükségletet fedező élelmiszerek, a piramisban elfoglalt helyüknek megfelelő arányban szerepeljenek az étrendben (lásd.még: anyagcsere-tápanyagok energia értéke):

• Fehérje: 9-12% (1 g fehérje elégetése 5,3 Kcal/22,19 KJ energiát termel, de a fehérjének nem az energiaszolgáltatás a fő feladata)
• Zsír: 15-30% (1 g zsír elégetése 9,3 Kcal/38,94 KJ energiát termel)
• Szénhidrátok: 50-70% (1g szénhidrát elégetése 4,1 Kcal /17,16 KJ energiát termel)

• Gabonafélék (szénhidrátok): 35% (teljes kiőrlésű kenyér és péksütemények, illetve tészták, rizs, burgonya, száraz hüvelyesek)
• Zöldségek: 18%
• Gyümölcsök: 13%
• Húsok, tojás, hüvelyesek, olajos magvak: 12%
• Tej és tejtermékek: 12%
• Zsírok és édességek: 10%

Táplálkozás -és életmód a bioenergetikai Szervóra szerint

A kínai táplálkozási és energiafelhasználási szemléletmód követi a szervóra ciklusosságát is (lásd. még: alvás / circadian ritmus). Az irányelv szerint elsődlegesen a szervek legjobb energiafelhasználási időpontját veszik figyelembe, és életmódjukat is ehhez igazítják. A szervek energetikai folyamatai előkészítik, átfedik, illetve kiegészítik egymást. A napi teendőink megszervezésében azonban nagy segítséget jelenthet, ha alkalmazkodunk a szervezet igényeihez és felkészültségéhez is, hiszen ezzel sokkal hatékonyabban tudjuk feladatainkat is elvégezni. Energetikai szempontból talán a legfontosabb az alvás és pihenésnek, azaz a regenerálódási időszaknak a „megengedése”, illetve biztosítása.

A kínai emberek szerint hajnali 3 és 5 óra között van a tüdő órája. Ebben az időszakban célszerű lenne légzőgyakorlatokat végezni (pár perces gyakorlat elég), hogy kellő energiával telítődjünk fel az egész napra vonatkozóan (és savtalanítsuk légzéssel a szervezetet). 4 óra és délután 16 óra környékén a legalacsonyabb a vércukor szint, aki ebben az időszakban ébred fel, az bizony igen éhes lehet.
A tüdő órája után következik a vastagbél időszaka, mely 5-7 óráig tart. Ez az időszak a méregtelenítés, az ürítés ideje, ha ebben az időszakban fizikai munkát végzünk, akkor nagyban elősegíthetjük a bélmozgást, kiküszöbölve ezzel a székrekedést és a nőgyógyászati panaszok többségét (candida és a szexuális panaszok). Ebben az időszakban termelődik a legtöbb férfi nemi hormon (erekciós készség nő), és mellékvesék kortikoszteroid hormon termelése nő. Reggel 6 óra tájékában már készen áll a szervezet a fizikai aktivításra, a vércukorcsökkentő és vérnyomáscsökkentő tabletták bevételének ez az optimális időpontja.
A következő időszak a gyomor órája, mely a 7-9 óra közötti időszakra esik, ekkor kell táplálkozás útján energiával bőségesen feltöltődni. Kemoterápia és besugárzások alkalmazására, illetve védőoltások beadására alkalmas időpont.

A hasnyálmirigy és lép órája 9-11 óra között van, ekkor felszabadulnak az emésztéshez szükséges anyagok, energiák, tehát fontos, hogy ekkor már legyen is mit emészteni (tápanyagok energiaértéke, energiaigény). Ezért is nagyon lényeges a reggeli elfogyasztása ( fogyókúra-egyszerű diétás trend). 10 óra környékén már optimális a testhőmérséklet, az idegrendszer nyugalmi és befogadó képes állapotban van (lásd.még: alvás/ circadian ritmus és a test belső állapota). Ebben az időszakban célszerű a tanulás, amit azonban délután át kell ismételni, hogy kiválóan rögzüljön is az új tananyag.

11-13 között jön a szív órája, mely igen sok energiát igényel, de optimális esetben ezt már biztosítja a hasnyálmirigy- időszak energia szolgáltatása. Ezek a délelőtti órák alkalmasak testedzésre, mert adott az energiatöbblet hozzá. Közben 12 óra környékén már a szervezet elkezd „éhezni”, azaz nő a gyomor savtermelése, a szellemi és fizikai teljesítmény el kezd csökkeni, a szervezet az energiát az emésztési folyamatokra kezdi koncentrálni.

Aztán a vékonybél ideje érkezik el 13-15 óra között, amikor a tápanyagoknak fel kell szívódniuk, a felesleg pedig elraktározódhat. Jelentősen fokozódik az epetermelés, az epehajtó szereket ekkor érdemes leginkább alkalmazni. Ebben az időszakban célszerű orvosi kezeléseken résztvenni, mert ekkor magasabb a fájdalomingerküszöb, azaz a fájdalom érzékelése csökkent, (mivel a perifériás vérkeringés - végtagok, bőr -csökken, hogy az emésztési folyamatra összpontosíthasson a szervezet), az érzéstelenítők hatása is elhúzódóbb és aktívabb. Ebben az időszakban érdemes frissíteni és elmélyíteni a délelőtt tanultakat.

15-19 óra között a húgyhólyag és a vese energetikai időszaka érkezik el, érdemes ebben az időszakban fogyasztani a legtöbb folyadékot (-vízterápia). A délutáni 16, 17, 18 óra környéki órák alkalmasak sport tevékenységre, az immunrendszert támogató és a savkötő szerek bevételére. 19 óra a vese aktivitásának csúcspontja, ekkor a szívműködés, vérnyomás csökken. Ebben az időszakban nem optimális a vérnyomáscsökkentő szerek bevétele, viszont a gyomorfekély elleni kezelés ekkor a leghatékonyabb.

Az ezt követő időszakot 24 óráig nem szervhez kötjük, hanem az ún. „hármas melegítő” időszakához, amikor a szervezet a nyugalmi, alvás időszakára készíti fel a szerveztet, azaz a paraszimpatikus hatás kerül túlsúlyba. 20 óra környékén célszerű az asztma és allergia ellenes szerek bevétele, ekkor a legkisebb a mellékhatásuk. 21 óra után már nem célszerű vacsorázni, mert az étel nagy része feldolgozatlanul marad és csak pangani fog az emésztőrendszerben.

24 órától – 3 óráig a máj veszi át az energetikai főszerepet a szervezetben, a méregtelenítés és a szervezet újjáépítése ebben az időszakban a legkifejezettebb. Éjfél, és az azt követő időszakban a legkisebb a szervezet terhelhetősége, a fájdalom ingerküszöb a legalacsonyabb, a fájdalom érzet jóval kifejezettebb. A szülések beindulásának, a görcsös fájdalmak és a keringési-szíveredetű fájdalmak „időszaka”.

Táplálkozás - és életmód a Hold járása szerint

A Hold és a Nap helyzete óriási hatással van a Földre, a gravitációs tér-erő változása a tengereket, óceánokat képes megmozgatni, amelyek a Föld kb. 2/3-ad részét alkotják (az emberi szervezet 2/3-ad részét is víz és 1/3-ad részét száraz anyagtartalom alkotja). A Holdfázisok nem csak a Földre hatnak, hanem minden élőlény szervezetére és energiaforgalmára is ( radiesztézia).

Újhold idején például a földi gravitáció a legkisebb értékű, tehát „kitágulunk”, jin állapotban vagyunk, ezt követően pedig 7,4 nap alatt jang állapotba érkezünk. Ilyenkor a Föld gravitációs értéke a legnagyobb, tehát ez a „tömörülés”, a befogadás állapota. Ekkor lehet fizikai, szellemi és érzelmi extra kihívásokat felvállalni, és kevesebb jang ételt fogyasztani (ezek a tömény, nagy kalória tartalmú táplálékok). Ilyenkor hatnak leginkább a hideg vizes leöblítések, borogatások, pakolások, gyógyteák, masszázsok ( bioenergetikai mozgásgyakorlatok), bioenergetikai kezelések.

A második holdfázis idején 7,4 nap alatt a jangból haladunk ismét a jin felé, egészen a teliholdig. Ekkor az átlagosnál sokkal több folyadékot (víz-bioenergetika), nagy víztartalmú ételeket célszerű fogyasztani, és ilyenkor legjobb a méregtelenítő gyógyteákat és technikákat alkalmazni. Ez a pihenés, a meditáció, befelé fordulás, a lecsendesedés időszaka. Ekkor könnyebb és eredményesebb a káros szenvedélyekről való leszokás, ez az elkezdésének a legoptimálisabb időszaka. A szervezet ekkor sokkal inkább lead, mint felvesz, tehát ebben az időszakban ne a nagy teljesítményt követelő feladatokat keressük. A telihold idején teljes jin állapot a jellemző, sokkal nagyobb energia befektetést igényel tőlünk minden folyamat.

A 3. holdfázisban az utolsó holdnegyedig a tennivalók megegyeznek az első holdfázisban említettekkel, és megint a jang ételek kerülnek előtérbe. A jang csúcsán, azaz az utolsó holdnegyed kezdettől az újholdig a 2. holdfázis jellemzői kerülnek újból előtérbe, azaz a jin táplálkozás. Böjtölni a 2. és a 4. holdfázisban célszerű, ekkor a leghatékonyabb ez a táplálkozási módszer, de hetente egy nap ettől eltekintve, szintén nagyon hatásos a szervezet és a szellem tisztulása és ereje szempontjából.

Táplálkozási mód az ételek hőhatásai szerint

A táplálkozás, étkezés dinamikai összeállítása során érdemes figyelembe venni az évszakot, az egészségi állapotot, és az egyén energetikai adottságait is (→anyagcsere -alapanyagcsere- energiaigény, fogyókúra -genetikai adottság). Nagyban elősegíthetjük energetikai egyensúlyunkat, ha figyelembe vesszük az élelmiszerek hőhatását. Létezik ún. hűtő (hideg és frissítő) és melegítő (meleg és forró), illetve semleges hatása az élelemnek, könnyen beazonosítható ez pl. a déligyümölcsök esetében, amiket hűsítő hatásuk miatt, nyáron célszerű fogyasztani. Megfázás esetén ezért például jobb a gyömbéres meleg tea, mint a citromos (hűtő) tea fogyasztása (lásd. még: savasító-lúgosító ételek, gyógynövények).

Hideg évszak esetében, pedig a sok a saláta és nyers étel fogyasztása szintén hűsítő hatással bír, nem véletlen, hogy pl. meleg vagy forró levesre vágyik ekkor az ember még akkor is, ha közben a meleg szobában ül. Kínában még az ételek ízéhez is kapcsolják az elemeket, így pl. ha valaki valamilyen elemhatást szeretne magában erősíteni, akkor annak megfelelő íz-kombinációt választ. A savanykás ételekhez a fa elemet rendelik, a kesernyés ízekhez a tűz elemet, az édeskés ízekhez a föld elemet, a sós ízekhez a víz elemet, a pikáns, csípős ízekhez, pedig a fém elemet rendelik.

Forró ételek pl.: birka, kecske, grillezett húsok, fahéj, szerecsendió, curry, caynne bors, tabasco, gyömbér tea, jógi tea, édesköménytea, forralt bor

Meleg ételek pl.: hajdina, zab, sárgabarack, őszibarack, mazsola, bazsalikom, kapor, babérlevél, rozmaring, kömény, marojanna, fokhagyma, vörösbor, gabonakávé, kávé, likőr, pisztráng, lepényhal, tonhal, homár, füstölt hal, tyúk, fácán, vadhúsok, kecsketej, juhsajt, penészes sajt

Semleges ételek pl.: káposzta, burgonya, sárgarépa, zöldborsó, szilva, füge, szőlő, sáfrány, szőlőlé, malátasör, ponty, marha, tehéntej, vaj

Frissítő ételek pl.: savanyú káposzta, spárga, spenót, cukkíni, karfiol, zeller, alma, sárgadinnye, körte, narancs, eper, zsálya, zsázsa, gyümölcslé, csipkebogyótea, borsmentatea, alma lé, búzasör, fehérbor, tintahal, kalamári, kacsa, pulyka, liba, aludttej, kefír, friss sajt, túró

Hideg ételek pl.: uborka, paradicsom, citrom, görögdinnye, kivi, banán, mangó, só, szójaszósz, algák, ásványvíz, zöldtea, fekete tea, encián tea, pilzeni sőr, vermut, osztriga, kaviár, joghurt