NEHÉZFÉMEK, NEHÉZFÉMEK KIMUTATÁSA, NEHÉZFÉM MÉRGEZÉS- ORVOSI SZÉN
Nehézfémek általános hatásai, nehézfémek kimutatása, az orvosi szén(carbo activatus)
A nehézfémekkel való közvetlen érintkezés napjainkban jócskán túllépte
már a „természetes határt” úgy a levegőben, földben, vízben, mint az
élelmiszerekben (
táplálkozás
és
táplálkozási
alapismeretek) és használati tárgyainkban egyaránt. A
permetezőszerek,
az üzemanyagok, a technikai eszközök, a játékok, de még az egészségügy
is felhasználja a magas koncentrációban már mérgező tulajdonsággal bíró
elemeket. A nehézfémek feleződési ideje és ürülése a szervezetből
hosszadalmas folyamat, miközben lerakódások jönnek létre a különböző
szervekben (csont, máj, vese, agy, haj, bőr, stb.). Gyengítve és
károsítva az
immunrendszert /pl. folyamatos készenléti állapotban tartva a
fehérvérsejteket (pl. T-limfocitákat), azaz ellenanyagképzésben →
immunrenszer/,
a szervezet
enzimatikus
rendszerét, és az idegrendszert, egyben csökkentik az ember
stressz-tűrőképességét,
és a betegségekkel szemben való
ellenállás képességét sokszor
allergia
és gyakori
gyulladásos
tünetek megjelenésének formájában.
A (egyes) nehézfémek magas koncentrációjának
kimutatása a szervezetben nem egyszerű feladat, mivel a vérben a
nehézfémek csak rövid ideig vannak jelen, ezért leginkább az ürítés
mértékéből lehet (pl. vizelet, illetve a haj, bőr vizsgálatával)
tényadatokhoz jutni. Vizsgálati módszer lehet még pl. a
speciális, ún. provokációs tesztek alkalmazása (mikor eleve
ellenanyagot jutatnak be a szervezetbe és figyelik a reakciót, illetve
a
vizeletben
ürített mennyiséget). Egyre inkább fokozódik a kutatási
területek aktivitása ezen mérgező elemekkel kapcsolatban (és a
kimutatási módszerekkel kapcsolatban), hiszen pl. egyértelművé vált a
Candida gomba
betegség (a candida gombák megkötik a nehézfémeket), a
Refluxbetegség,
az autizmus (autista gyermekek esetében esetenként pl.
megemelkedett higany szintet mutattak ki) és tüdőbetegségek
vonatkozásában a nehézfémek károsító jellege. Megelőzésként célszerű
biogazdálkodásból származó ételeket fogyasztani, nem dohányozni,
komolyan venni a munkavédelmi szabályokat ott (is), ahol nyilvánvaló a
nehézfémekkel való találkozás, minél többet természeti környezetben
tartózkodni (
külső
energia felvételi tényezők- radiesztézia), és időszakosan
méregtelenítő kúrákat alkalmazni (
Biorezonancia
és
Bioenergetikai
vizsgálat és kezelés -
KAPCSOLATTEREMETŐ " GYÓGYÍTÁS " (Reconnective
Healing®) és a KAPCSOLATTEREMTÉS
folyamata (The Reconnection
® folyamat),
bioenergetikai
gyógymódok alkalmazása, étel és
ital kúra
lúgosító-savasító
ételek, illetve böjtök, szauna alkalmazása,
nyirokmasszázs-masszázs
kúrák,
gyógynövénykúra,
akupunktúra, akupresszúra és
bioenergetikai
mozgásgyakorlatok, fényterápia,
colon-hydro
terápia,
vitamin-kúrák,
stb.).
A komlementer medicina, a
különböző természetgyógyászati- gyógymódok és alkalmazások (táplálkozás
kiegészítők), az egyén számára szükséges medicinális diagnosztikát
-terápiát-kezelést soha nem helyettesítő - helyettesíthető, vagy azt
önhatalmúlag ki- és felváltó - felváltható terápiás alkalmazások, csak
a fizikai-lelki közérzeti javulást és jóllétet, gyógyulást elősegítő és
támogató kiegészítő gyógymódok!
Nehézfém mérgezések esetén hatékony elsősegélyszer az
orvosi szén
(carbo activatus),
mely szinte minden méreganyag, gyógyszer megkötésére
képes (kevésbé köti meg ugyanakkor a vastartalmú gyógyszereket, a
lithiumot, a nátriumot, káliumot, ciánt és az ásványi
savakat, az alkoholt). Az orvosi szenet állati vérből vagy
csontból állítják elő speciális eljárással, az előállításától függ
megkötő képessége (adszorbciós képessége). A jó minőségű aktivált szén
olyan finom eloszlású, hogy 1g felszíne 15-200 m
2.
Maró hatású anyag (sav-lúg), mélyalvás,
kóma, görcsrohamok, illetve bélelzáródás vagy bélszűkület
esetén
nem alkalmazható az orvosi szén! Általában 60-100 g orvosi szenet
vízben feloldva kell elfogyasztani, mely eljárás megismételhető szükség
esetén. Bármilyen akut mérgezés esetén azonban mindenképpen
orvosi ellátásra
van szükség (lásd még: gyógynövények
mérgező
növények)!
Arzén
A fémarzén nem mérgező, az arzéntrioxid és az arzénessav azonban igen,
s ezeket megtalálhatjuk pl. egyes falfestékben, féreg -és patkányirtó
szerekben,
színes krétában, és például az arzéngázas eljárással készült
elektronikai termékek előállítása során okozhatnak ártalmat a
dolgozóknak. Az arzén természetes állapotában igen sok kőzetben, ércben
megtalálható (pl.- kőszén, kőolaj), de megtalálható a folyóvizekben,
ivóvízben, ásványvizekben és például a tengeri halakban. Magyarországon
a Dél-alföldi térség talajvize tartalmaz a normál értéknél nagyobb
mennyiségben arzént.
Forrás: Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet,
a térkép az arzén
természetes előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű
ártéri üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból
kapott eredmények.
A vízoldékony arzénsók a gyomor-bélhuzam nyálkahártyájáról és egyéb
nyálkahártyákról (tüdő) is könnyen felszívódnak, a vér arzéntartalma a
felszívódás után gyorsan csökken, a szerveké emelkedik. Végső
raktározási helyek a bőrfüggelékek és a csontok, ahonnan még évek múlva
is kimutatható az arzén. Az arzén kiürülése a szervezetből főleg a
vizelet ürítésével történik meg, igen lassú folyamatként. Legnagyobb
kárt a kapillárisokban (kis vérerekben) okozzák,főleg a vese
vérereiben.
Hirtelen nagy mennyiségű arzén felszívódásakor az ún. hűdés fél-egy óra
alatt halált okozhat, de pl. por-inhaláció esetén csak 4-12 óra múlva
alakulhatnak ki a súlyos mérgezéses tünetek. A heveny arzénmérgezés
tünetei: karcoló érzés a
torokban, égető gyomorfájdalom, csillapíthatatlan hányás, fokozódó
rizslészerű hasmenés (
vastagbélrendszer),
lábikragörcs, és a kínzó
szomjúságérzet,
majd súlyos agyi anoxia (teljes oxigénhiány), sokkos állapot és kóma
alakul ki. Idült
(elhúzódó, mikor kis adagokban érintkezik a beteg folyamatosan az
arzénnel, és közben még bizonyos szintű tolerancia is kialakulhat az
arzénnal szemben) betegségben, enyhébben jelentkeznek a tünetek,
étvágytalanság, székrekedés és hasmenés váltakozó jellegű előfordulása,
a nyálkahártyák gyulladása, a talpakon, tenyéren
fokozott szarusodás, a bőr fénynek kitett helyein pigmentáció
kialakulása, gyors őszülés és hajhullás, sokideggyulladás
érzéskieséssel és fájdalommal,
vérszegénység, szellemi kábultság és általános leromlás jellemzi a
tüneteket. Azonnali orvosi ellátásra van szükség, elsősegélyként
hánytatható a beteg és aztán adható
orvosi szén.
Higany
A higanyt az orvostudomány széles körben alkalmazta, illetve
alkalmazza, megtalálható pl. a hőmérőben, egyes hashajtókban és
oltóanyagokban,
fertőtlenítőszerben, egyes húgyhajtóban. A fogtömésnél
használt amalgámot ma már nem szabad használni, de évtizedeken
keresztül folyamatosan mérgezte (és mérgezi a még ki nem cserélt tömés)
a tömésanyagból kiváló higanygőz az emberi szervezetet (amalgám:
higanyötvözet, foncsor, mely a higanynak és fémreszeléknek (
ezüst,
cin,
cink
és
réz)
dörzscsészében dörzsöléssel előállított elegye. Képlékeny
állapotban kerül a fogakba, ahol megkeményedik).
Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet, a térkép a higany
természetes
előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű ártéri
üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból kapott
eredmények.
Ajánlott fogászat - fogtechnika /Soft-Dental Fogtechnika Kft./:
Biológiai - holisztikai, természegyógyászat irányú fogászat, ahol
teljes körű fogpótlások és implantátumok készítése is történik. A
biológiai - holisztikus irányú fogkezelés során figyelembe veszik azt
is, hogy a kezelt fogak milyen energetikai hatással bírnak a
teljes ember energetikai rendszerére (test-lélek-szellem), ill. az
egyes fogak adott energetikai összeköttetését az egyes szervekkel,
amely nagy
segítséget nyújt az egyéb szervi problémák további diagnosztizálásában
-
kezelésében és a megelőzésben.
Bővebben lásd.:
www.soft-dental.hu
A nehézfémek, mint a higany is, mivel elsősorban a bélrendszerben,
emésztőrendszerben (és
vesében,
csontokban, agyban,
bőrben)
raktározódnak el, és
nagy mértékben felelősek pl. a
candida gomba
okozta fertőzöttségért, a
refluxbetegség
kialakulásáért, az
immunrendszer
gyengüléséért, a stressz-tűrőképesség
csökkenéséért, így
a higany mint a fogtömések fő alkotója(50%), önmagában indikálhatja és
fenntarthatja ezen állapotokat. A higany a vizelettel, nyállal és a
széklettel ürül ki a szervezetből.
Ma már, ha lehet, nem alkalmazzák hőmérők formájában sem a higanyt,
mert ha eltörik a hőmérő, a higany kis gömb formában szétgurul (vagy a
bőrrel érintkezve felszívódik), és ha nem találják meg, akkor
folyamatosan engedi ki magából továbbra is a higanygőzt. Ez veszélyes
leginkább a gyermekek esetében és a kórházakban, ahol egyébként is
legyengültek a betegek. A higany megtalálható azonban pl. az ivóvízben,
a levegőben, a halakban, és a permetező szerekben is. Maró hatású
vegyületei közül a leggyakrabban a szublimát és a higanycianid okoz
mérgezést, melynek tünetei: fémes szájíz, fokozott nyálelválasztás és
szomjúságérzet, égető görcsös
nyelőcső
és
gyomor- bélfájdalom, kezdetben fehér, majd véres hányadék, véres és
hasmenéses széklet,
hideg verítékezés, ájulások. A nagy koncentrációjú higanyfém-gőz
belégzése tüdőgyulladást hoz létre. Elsősegélyként
használható az orvosi szén, 1%-os nátriumszulfát oldat, szájöblítésként
pedig hidrogénperoxid vagy káliumpermanganát-oldat. Higanymérgezés
esetén tejet vagy tojást is lehet itatni a beteggel (a
bejuttatott
fehérje megköti a higanyt) és hatékony lehet még a
szelén
adagolása. Azonnali orvosi
ellátás szükséges. Enyhébb tünetek jelentkeznek idült, elhúzódó
mérgezés esetén: fogínygyulladás, foghullás, bélhurut, ingerlékenység,
emlékezési és koncentrálási nehézség, ideggyulladások, remegés,
koraszülés, magzati deformitások, általános leromlás. A tüneteket
súlyosbíthatja az alkohol és a dohányzás (nikotin)!
Ólom
Az ólom megtalálható a földben, vízben, levegőben
(kipufogógáz és üzemanyag), forrasztófémekben, festékekben,
kerámiaedényekben, vízvezetékekben, konzervdobozokban, és
sajnos
egyre inkább
az élelmiszerekben
(salátában,
zöldségekben,
sőt a tejben) is. A
növények (gabonafélék) különösen érzékenyek az ólomra, így hamarabb
telítődnek is akkor, ha a föld vagy a légtér (autópályák mellett)
ólomszintje magasabb. A tejbe oly módon jut be az ólom, hogy a
szarvasmarhák elfogyasztják a megemelkedett ólomszintű növényeket, majd
azt a szervezetükben elraktározzák, felhalmozzák.
Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet, a térkép az ólom
természetes
előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű ártéri
üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból kapott
eredmények.
A felszívódó és vérben keringő ólom 90%-a vörösvérsejtekhez kötődik,
azaz a sejtes elemekhez. Átmenetileg lerakódik a parenchimás szervekben
(pl. máj, vese), de hamarosan fő raktározódási helyére, a csontokba
kerül. Az ólom eliminációja (kiürülése, kiválasztódása) a
szervezetből igen lassú folyamat, a széklettel és a
vizelettel
ürül ki csekély mennyiségekben. A felhalmozódás során (idült, elhúzódó
módon) kialakult ólommérgezés
rontja a férfiak nemzőképességét (lassítja a spermiumok mozgását
candida
betegség és a szexuális problémák),
izom
és
csont-fájdalmakat, emésztőrendszeri zavarokat, májpanaszokat,
vérszegénységet, idegrendszeri panaszokat, illetve fáradékonyságot és
ingerlékenységet
okoz. Súlyosabb esetben már göcsös fájdalmakat vált ki az izmokban
(ólomparalízis) és az ízületekben (ólomköszvény-elősegíti a húgysav
lerakódását az ólom),
gyomorban és bélrendszerben (ólomkólika), az arc hamuszürke
elszíneződését ( ólomkolorit) és súlyos vese és idegrendszeri tüneteket
okoz, általános legyengülést és étvágytalanságot hoz létre az ólom
telítettség. Gyermekek esetében tanulási nehézségek és az ún. Teleki
tünet - lógó csukló alakulhat ki. Az ólommérgezettség kimutatható a
vérből (25-50 µg/dl már tüneteket okozhat), hajból és a körömből.
Kadmium
A kadmium szintén az egyik legmérgezőbb elemek közé tartozik, és
veszélyességét fokozza, hogy a vese
vissza is tartja a szervezetben. A
kadmium főleg a sárga festékekben, a dohányfüstben, a növényekben
(mákban, gabonákban, gombában, tökmagban, rizsben) és állat eredetű
élelmiszerekben (vadhúsban-főleg a máj és a vese érintett, a halakban,
a tejben) található meg. A puhatestűek (pl. kagylók) is nagymértékben
szennyezettek lehetnek kadmiummal (érdekesség, hogy a puhatestűek
kadmium-tolerancia szintje igen magas, így a szervezetükben nem okoz
mérgezettségre utaló tüneteket).
Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet, a térkép a kadmium
természetes
előfordulási helyeit mutatja be Magyarország finomszemű ártéri
üledékeiben, nem szerepelnek rajta még a fő folyók mintáiból kapott
eredmények.
A kadmium felszívódása a gyomor-béltraktusból igen gyors, lerakódása
után a vesében és a májban még évek múlva is kimutatható. A kadmium
felhalmozódása a szervezetben gyengíti az immunrendszert,
akadályozza a
vas
anyagcsere folyamatot, tüdőgyulladásra, tűdőtágulatra
és a hörgők gyulladására, ízületi gyulladások kialakulására hajlamosít,
illetve elősegíti ezeknek a betegségeknek a kialakulását.
Csontrendszer, idegrendszer és nyálkahártya károsító hatása van.
Felhalmozódása folyamán általános tünetei pl. a fáradtság,
ingerlékenység, szomjúságérzet fokozódása. Megfelelő cink,
szelén
és
kalcium
ellátottság csökkentik a kadmium hatásait, illetve segít a
megelőzésben is.